K+F pályázatok: a bizonytalanság már a múlté

Ez az év az innovációról fog szólni a vállalkozások számára – állítja Csépány Zsuzsanna, a Goodwill Consulting regionális igazgatója. A szakember lapunknak nyilatkozva emlékeztet: csak hazai forrásból mintegy 70 milliárd forintot különítettek el vállalkozások adaptív fejlesztéseinek támogatására. Várhatóan májusban-június elején mind az öt pályázati kiírás is elérhető válik majd. (Az első pályázati kiírások már meg is jelentek!)

A forrásbőség bizonyos korlátokkal is párosul. A feltételrendszer néhány hónappal ezelőtt életbe lépett módosítása nyomán ugyanis megszigorodtak a jelentkezés feltételei. Például a saját tőke az előző üzleti évben nem csökkenhetett a jegyzett tőke összegének a fele alá, kötelező előírás ugyanakkor minimum egy fő foglalkoztatott megléte is az említett időszakban. Figyelembe veszik az EBITDA nagyságát is, az eredményszám a cég értéktermelő képességére utal – ez egészíti ki a már bevett, az összberuházás méretét annak bevételtermelő képességéhez viszonyító mutatószámát. A személyi jellegű kiadásoknál pedig felső határt húztak a döntéshozók, ami azért fontos, mivel ezzel igyekeznek elkerülni, hogy az elnyert összeg vagy kedvezményes feltételekkel elnyert hitel túl magas hányadát fordítsák a hatékonyságot növelő fejlesztések helyett a bérek kifizetésére.

Ha azonban sikerül teljesíteni a belépéshez szükséges szigorú gazdálkodási feltételeket, ezeknél a pályázatoknál szinte minden vállalkozás megtalálja azt a forrást, amiből innovatív fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatást tud kapni, legyen az mikro-, kis-, közép- vagy éppen nagyvállalat. Ezért nem is feltétlenül csak a kisvállalkozói körnek érdemes pályáznia – emeli ki Csépány Zsuzsanna. A másik lényeges könnyebbség, hogy az új eszközök, szoftverek adaptálása mellett elszámolható a kifejlesztett termék vagy szolgáltatás piacra juttatásához kapcsolódó költség is.

A szakember szerint ebből is látszik, hogy – követve a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégiát – a kiírásra váró pályázatnál egyértelműen az adaptivitásra helyezték a hangsúlyt. A nagyvállalatok esetében pedig az egyetemekkel való együttműködés kapott kiemelt szerepet.

Támogatás a termelékenység javításáért

A hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott értéke jelentősen elmarad a német vállalkozások hozzáadott értékétől: amíg 2017-ben egy magyar munkavállaló óránként 32 dollárnyi értéket állított elő az OECD adatai alapján, addig egy német 60 dollárt – állapítja meg a kormány a február végén kiadott Versenyképességi programjában. A helyzet változtatására javasolt módszerek között elsőként a növekedésre képes kkv-k azonosítását és támogatását emeli ki a dokumentum, amely ez utóbbit „komplex, tudásátadást is tartalmazó fejlesztési csomagok biztosításával” képzeli el. A vállalkozói mentoráláson túl a versenyképesség elősegítéséhez hozzájárulhat a szintén a Gazdasági és Innovációs Operatív Programból finanszírozott Ipar 4.0 mintagyár projekt is, ez a digitalizációt vagy automatizációt igyekszik elősegíti valódi mintagyárak bemutatásán keresztül. Része ugyanakkor a programnak tematikus képzés, fejlesztési tervek összeállítása és a digitális átállás finanszírozása egyaránt. A gyorsan növekvő feldolgozóipari kkv-k eddiginél hatékonyabb támogatására találták ki az úgynevezett „gazella” projektet, amelyben tudás- és fejlesztési központok kialakítását támogatják módszertanokkal és szakmai hálózattal is. A szakmai támogatáson túl ugyanakkor eszközbeszerzéseket, informatikai fejlesztéseket is segítenek, a kkv-k innovációs potenciáljának növelésére pedig egyetemi innovációs központokat is létrehoznának. A kormány célja ezeknek a hazai vagy uniós forrásból támogatott programoknak a továbbvitele és kiterjesztése a kormányciklus végéig, vagyis 2022-ig – derül ki a javaslatcsomagból.

Nem ez azonban az egyetlen rendelkezésre álló forrás: többszöri hosszabbítás után most április közepéig érhető el az Európai Unió és a magyar állam által közösen finanszírozott, hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatási kiírása. A szakértő kiemeli: paradox módon hiába vissza nem térítendő forrásról van szó, éppen az ehhez szükséges fedezet nyújtása okozhat nehézséget egy cég életében. A forrásbőség magyarázhatja egyébként azt is, hogy ennél a GINOP-konstrukciónál tavaly ősszel a vissza nem térítendő támogatás összeg sávja 50–500 millió forintról 25–500 millió forintra módosult. (A kedvezményes kamatozású hitelből azoknak a projekteknek a megvalósítói részesülhetnek, amelyek nyertek az innovációt támogató GINOP-pályázaton. A pályázat keretösszege 109 milliárd forint, ehhez képest március végéig 125 milliárdra pályáztak, de mindössze 37 milliárdot ítéltek oda a jelentkezőknek.)

Nem ez az egyetlen uniós forrás: a kombinált pályázaton túl év végéig, szintén a Széchenyi 2020 támogatási keretprogramon belül 0 százalékos hitelt is kaphatnak az újdonságot kifejlesztő kkv-k.

Csépány Zsuzsanna szerint, bár a források kerete nagynak tűnik, nem árt sietni, a kiírás után már az első hetekben javasolt beadni a pályázatokat. Erre nem csak az a magyarázat, hogy a pénz hamar elfogyhat: „Tapasztalataink szerint a könnyebben megvalósítható k+f pályázatok kidolgozása időigényes, érdemes már felkészülni rá. Talán azt is mondhatnám, hogy egy vállalkozásnak a fiókban kellene tartania az átgondolt ötletet és a pályázathoz szükséges dokumentumokat is” – fogalmaz. A már említett elvárások is segítséget nyújtanak: ezekből látszik, hogy olyan ötleteket várnak, amelyek üzleti haszonnal járnak, a teljesen bizonytalan kimenetelű k+f pályázatok kora lejárt – teszi hozzá.

A szakember ugyanakkor csak azoknak a cégeknek javasolja az indulást ezeken a pályázatokon, ahol a cégvezetés, a menedzsment és nem utolsósorban a projektben részt vevő munkatársak maguk is elkötelezettek az újdonságok iránt. Olyanokról van szó, akik vállalják az újdonság kifejlesztésével járó pluszmunkát és azok dokumentálását. „Ahol például nincs felsőfokú végzettségű munkatárs, ott nehezen elképzelhető egy ipari kutatás, kísérleti fejlesztés vagy bármilyen innovációs tevékenység” – teszi hozzá.

A jelenleg már látható K+F felhívások:

„KKV START INNOVÁCIÓ”

mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető
10–20 millió Ft vissza nem térítendő támogatás 60 százalék maximális támogatási mérték mellett;
elszámolható költségek: bér, anyag, szolgáltatás, eszköz, piacra jutás;
korábban K+F+I támogatásban nem részesült kkv-k igényelhetnek támogatást.

„PIACVEZÉRELT KFI”

kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, és konzorciumi partnerként felsőoktatási intézmények számára elérhető;
50–700 millió Ft vissza nem térítendő támogatás 60 százalék maximális támogatási mérték mellett;
elszámolható költségek: bér, anyag, szolgáltatás, eszköz, piacra jutás;
a támogatás minimum 80 százaléka vállalkozásokhoz kell, hogy kerüljön.

„NYÍLT INNOVÁCIÓ”

nagyvállalatok, és konzorciumi partnerként kkv-k számára elérhető;
10–150 millió Ft vissza nem térítendő támogatás 60 százalék maximális támogatási mérték mellett;
elszámolható költségek: bér, anyag, szolgáltatás, eszköz;
felsőoktatási intézmény kizárólag szolgáltatás nyújtóként vonható be.

„IPAR–EGYETEM EGYÜTTMŰKÖDÉS”

nagyvállalatok és felsőoktatási intézmények konzorciumai számára elérhető;
1000–6000 millió Ft vissza nem térítendő támogatás 80 százalék maximális támogatási mérték mellett;
elszámolható költségek: bér, anyag, szolgáltatás, eszköz;
nagy tématerületi, társadalmi kihívásokra létrejövő megoldások kidolgozására fordítható.