Esettanulmányokkal, szimulációs játékokkal lenne jó teljessé és hatékonyabbá tenni a képzést a felsőoktatásban is, hiszen a vállalkozói ismeretek kulcskompetenciává váltak, melynek érdekében más módon, nem hagyományosan kell felkészíteni a hallgatókat is - jelentette a Harsányi János Főiskola rektora. Dr. Jandala Csilla az általa vezetett intézménynek és a KKVHÁZ.hu nevű vállalkozásnak a közös, március 30-án tartott konferenciáján adott elő. A rendezvény eredendően a felsőoltatási képzés és a hazai kisvállalatok szakember igényeinek témáját volt hivatott megvitatni, ám a felkért előadók elsődlegesen a magyar gazdaság ama korképét festették fel, amelyben a vállalkozások működhetnek. Lőrincze Péter, a Trigránit alelnöke például a kisebb cégek számos problematikáját „nevesítette", de elsődlegesen az exportjukat vette górcső alá. Pontosabban azt, hogy összehasonlíthatatlanul szerényebb a kkv-k kivitele, mint a hasonló cégkategóriába tartozó nyugat-európai társaiknak, az utóbbiak termékeinek értékesítését 25 százalékos arányban teljesítik külföldön.
Lőrincze Péter azonban a gyógymódokat is részletezte. Jelezte, hogy az állami bürokrácia visszaszorítása függvényében exponenciálisan csökkenthetők a cégek költségei. De a fő gond hazánkban az, hogy nehezen találnak vevőre, piacra az exportban is gondolkodó vállalkozások. Ezért szerencsés - fejtegette a Trigránit alelnöke -, hogy a mai kormányzat kész elősegíteni a kereskedőházak létesítését, ezek a „köztes" társaságok ugyanis alkalmasak a felek összehozására. Azt is hasznosnak gondolja az ismert közgazdász, hogy akár ötven kereskedőház szülessen, megyénként is legyen belőlük több. Az agrárium már működtet ilyen üzletszervező cégeket, van honnan ellesni a jó megoldásokat.
Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár némi pozitív változást vél felfedezni a tekintetben, hogy végre a fiatalabb vállalkozói korosztály végre kész cselekedni a hazai kisebb cégektől eddig teljesen idegen kooperációs képesség, készség kialakulása érdekében. A Corvinus Egyetem professzora szerint az az általános még ma is, hogy hiányzik a vállalkozásokból is a mobilitás, s az sem jellemző, hogy életpályán belüli váltásokra kaphatók, alkalmasak lennének. A tőkehiányos állapot változatlanul igaz ebben a körben is, s nem igazán oldja meg az üzleti szféra ebbéli problémáját, ha lejjebb viszik a kamatokat. Való igaz, hogy finanszírozói szempontból részben illegalitásban működnek vállalkozások, s banki szemmel nézve méretgazdaságosságuk sem jó. Az együttműködő cégek jobban finanszírozhatók.
Az Új Széchenyi terv vállalkozásfejlesztést támogató szerepét hangsúlyozta a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára, dr. Szőllősi László, aki szerint fontos elem, hogy praktikusan a vállalkozó mondja meg, milyen beruházáshoz érkezzék a pályázati forrás. Lényeges, hogy 2001 óta különösen népszerűvé vált Széchenyi kártya. Immáron a Széll Kálmán terv nyomán érhető el, hogy mérséklődjön a vállalkozások adminisztrációs kötelezettsége, vélhetően számolhatnak a cégek kamatterheik csökkenésével, az építőipari társaságok pedig a lánctartózást kiiktató szabályozásban bízhatnak.
A konferencián részben házigazda szerepet betöltő KKVHÁZ.hu vezetője, Gulyás József szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy szinte azonnal használható tudású fiatalokat engedjen ki az életbe. A cég azt kívánja előmozdítani a főiskola jóvoltából is, hogy a kkv szektor szereplői már korán, a tanulmányok megkezdése után nem sokkal kerüljenek kapcsolatba a diákokkal, akik pedig a szakmai gyakorlataik részeként vegyenek részt a kkv-k munkájában.
