Keresik a válságból levonható tanulságokat

Az Európai Bizottság egész Európát átfogó vitát indít a vállalati szerkezetátalakításról és a változásokra való felkészülésről. A konzultáció 2012. március 30-ig tart. A cél az, hogy meghatározzák, melyek a sikeres gyakorlatok és stratégiák a szerkezetátalakítás és a változáshoz való alkalmazkodás területén.

A konzultáció eredményei az elvárások szerint segítik a további együttműködést a munkavállalók és a munkáltatók képviselői, a kormányok és az uniós intézmények között. Azokat beépítik majd a készülő foglalkoztatási csomagba. A konzultáció emellett hozzájárul ahhoz, hogy a közösség olyan specifikus szerkezetátalakítási intézkedéseket hozzon, amelyek elősegíthetik a foglalkoztatási és szociális kihívások kezelését. A bizottság szerint az innovációk megismerése segítheti az európai cégeket versenyképességük javításában valamint abban, hogy a változáshoz gyorsan és zökkenőmentesen alkalmazkodjanak.

Miről szól a zöld könyv?
A válságból leszűrhető tanulságok: megfelelők-e a jelenlegi szakpolitikai intézkedések és gyakorlatok? Melyek a siker tényezői és a jövőbeli kihívások? Hogyan működött a csökkentett idejű munkavégzés gyakorlata a válság idején, és hogyan sikerült megbirkózni a tartósan gyenge kereslettel?
Gazdasági és ipari kiigazítás: melyek a vonatkozó keretfeltételek és a meglévő bevált gyakorlatok a finanszírozáshoz való hozzáférés terén a strukturális kiigazításhoz társuló intézkedésként?
A vállalkozások alkalmazkodóképessége és a munkavállalók foglalkoztathatósága: egy előretekintő megközelítés a legjobb? Szükséges-e a szerkezetátalakításra vonatkozó jelenlegi iránymutatások és az ezek végrehajtását biztosító eszközök aktualizálása?
Szinergiák létrehozása az ipari változás kontextusában: hogyan javíthatók a szinergiák a vállalatok, helyi hatóságok és egyéb helyi szereplők között? Hogyan fejleszthető a képzés mint a humánerőforrás-kezelés állandó eszköze?
A regionális és helyi hatóságok szerepe: hogyan ösztönözhető a hatóságok támogató szerepe, figyelembe véve a különböző nemzeti szokásokat?
A szerkezetátalakítási műveletek hatása: mit tehetnek a vállalatok és munkavállalók a szerkezetátalakítási műveletek foglalkoztatási és szociális hatásának csökkentése érdekében, és milyen szerepet játszanak az állami intézkedések e változások elősegítése terén?

A szerkezetátalakítás az üzleti élet velejárója, és egyike azon jelentős lehetőségeknek, amelyek segíthetik egy vállalat versenyképességének megőrzését. A gazdasági és pénzügyi válság következtében a cégekre különösen nagy nyomás nehezedett: 2002 és 2010 között az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő több mint 11 000 szerkezetátalakítást regisztrált, melynek során minden egyes új munkahely megteremtését csaknem két leépítés kísérte (arányszámuk 1,8:1 volt). A 2008–2010 közötti időszakban ez az arány 2,5:1-re nőtt. Számos vállalat, illetve munkavállalóik innovatív eszközökkel próbálták megfékezni a leépítések ütemét. E folyamatban fontos szerepet töltöttek be a szociális partnerek is.

A kezdeményezések közé tartozik a munkaidő szabályozása, a fokozott szociális párbeszéd, a kiigazítási intézkedések vagy az állami foglalkoztatási szolgálatok intervenciója. Mindezen erőfeszítések azonban veszíthetnek hatékonyságukból, ha a kereslet tartósan alacsony marad.

Tanuljunk a múltból

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos az új zöld könyv bemutatáskor így fogalmazott: „Annak érdekében, hogy a jövőben megfelelőbben reagálhassunk, jobban meg kell értenünk azokat az okokat, amelyek hatására bizonyos intézkedések egyes országokban vagy ágazatokban a válság idején sikeresnek bizonyultak. Meg kell vizsgálnunk, hogy bizonyos intézkedések – így például a csökkentett idejű munkavégzés – hogyan használhatók fel az elkövetkezőkben minden bizonnyal jelentkező kihívások kezelésére.” Hozzátette továbbá: „Keressük a legjobb módját annak is, hogy miként jelezhetők előre a jövőbeli foglalkoztatási és szaktudásbeli igények, mindenekelőtt az új kihívások, valamint a tagállamokban egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Végül, de nem utolsósorban választ keresünk arra is, hogyan korlátozható a szerkezetátalakítások társadalmi hatása.”


Andor László

A biztos hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió kész segítséget nyújtani és támogatni a tagállamokat a kohéziós politikán keresztül, különösen az Európai Szociális Alap, illetve az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap révén.

A zöld könyvet „A 2011-es szerkezetátalakítás Európában” című bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri (Restructuring in Europe 2011), amely az elmúlt néhány évben a változásra és szerkezetátalakításra való felkészülés, illetve az ezek kezelése tekintetében összegyűlt tapasztalatokra épít.

A szerkezetátalakítás kérdése felmerült mind a 2011 októberi iparpolitikai kiemelt kezdeményezésben, mind pedig az új készségek és munkahelyek menetrendjében, illetve az egységes piaci intézkedéscsomagban. A bizottság a közelmúlt tapasztalatai miatt határozott a szerkezetátalakításról szóló vita megújításáról.

A konzultáció 2012. március 30-ig tart. Ez alatt az időszak alatt a téma iránt érdeklődők e-mailben vagy postai úton továbbíthatják meglátásaikat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo