A Die Zeit internetes kiadása május 18-án számolt be a Münsteri Egyetem kutatásáról, amely a német tanulók pályaválasztási motivációit és a televíziós műsorok közötti összefüggéseket vizsgálja. Az egyetem munkacsoportja azt állapította meg, hogy a tv-sorozatok egyre erősebben befolyásolják a német fiatalokat a szakma kiválasztásában, olyannyira, hogy a későbbi foglalkozásra vonatkozó első ötletet elsősorban a tévéből veszik.

Az igazi problémát nem is ebben látják. Sokkal károsabb szerintük, hogy az egyes foglalkozásokról a tévé által közvetített kép hamis, nem sok köze van a valósághoz. Nagyon népszerű például a Dr. House és a Grace Klinika nyomán az orvosi pálya olyanok körében is, akiknek az iskolai teljesítményük kizárja az orvosi egyetem lehetőségét. A kutatók állítják: az is gondot okoz, hogy a tévében bizonyos foglalkozások túlreprezentáltak. Németországban ilyen például a dizájner, sztájliszt, gasztronómia területe, bizonyosak pedig - jellemzően a szakmunkák - sosem szerepelnek.

A lap megszólaltat egy pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szakembert is. Az ő gyakorlati tapasztalatai is megerősítik a tanulmány megállapításait. A diákok rendszeresen a tévét nevezik meg, ha a szakmaválasztás indokairól kérdezik őket. Szerinte egy-egy népszerű főzőműsor vagy természetfilm adásba kerülése idején megugrik a séfnek és állatgondozónak készülők száma. A sorozatok nyomán sematikus elképzeléseik vannak a munkahelyi hétköznapokról is, így például gyakran gondolják azt, hogy a reklámügynökség munkatársai állandóan kávéznak és az üzletasszonyok mindig csinosan öltözködnek.

Magyarországon szinte ugyanezeket a sorozatokat adják, ismétlik a tévék, és - habár hasonló kutatás nem készült - valószínűleg ugyanígy befolyásolják a diákokat a pályaválasztásban. Hentesről, mérlegképes könyvelőről, bérszámfejtőről, ácsról, asztalosról szóló sorozat nálunk sincs. Van helyette valóságshow és énekes tehetségkutató. Próbálkozik is mindenki.