Az EU direktíva fő céljául tűzi ki, hogy a tagállamok végsőenergia-fogyasztásában évente 1,5 százaléknak megfelelő új energia-megtakarítás valósuljon meg a 2020-ig terjedő időszakban, a versenyképesség és az ellátásbiztonság érdekében. Ez az érvényben lévő előírásokhoz képest szigorításnak számít, ugyanis a korábban - az EU egészére - célul kitűzött, összesen 9 százalékos előírt megtakarítás mértékét 20 százalékra növelték. Mindez többletkötelezettséget jelent a tagállamok számára, melynek teljesítéséhez a jelenleg érvényben lévő szabályok betartása már nem elégséges. Az irányelv célja hosszú távon a környezet terhelésének csökkentése mellett az energiaköltségek redukálása, a fosszilis energiahordozók felhasználásának visszaszorítása. Mindezek elősegítik a magyar piac versenyképességének növekedését, és a tartalékok növelése által Magyarország energiabiztonságának fejlődését szolgálják.
De milyen kötelezettségeket jelent ez majd a hazai cégekre a gyakorlatban?
A jogrendszerünkbe várhatóan 2015 nyaráig beépülő irányelv előírja a 250 főnél nagyobb, vagy a minimum 50 millió € árbevételt elérő (tehát kkv-nak nem minősülő) vállalatok számára a kötelező energetikai audit elvégzését az év végéig, amit ezután rendszeresen meg is kell ismételniük.
A szigorodott előírásoknak való felkészülés nagymértékben megterheli és rengeteg új teendővel, papírmunkával terheli majd azokat a vállalatokat, amelyek eddig nem fektettek kellő hangsúlyt az energiairányításukra, vagy nem rendelkeznek működőképes, ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszerrel. Fontos kiemelni, hogy az ISO 14001 nem tartalmazza ezeket az előírásokat.
A rendelet előírásai és az ISO 50001 között teljes az átfedés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a szabvány szerint működik, az gyakorlatilag megfelel a direktíva előírásainak. Sőt, a szabvány konkrét követelményeivel konkretizálja és leírja azokat a folyamatokat, amelyeket az EU-s irányelv a gyakorlatban elvár, magába foglalja a vállalat energia-alapállapot felvételét, az átvizsgálás folyamatát, meghatározza a cselekvési terveket és módszereket is. Mindez lehetővé teszi, hogy az adott cég működése teljes mértékben megfeleljen az előírásoknak, amiből következik, hogy a szabvány szerinti energiairányítási rendszerrel rendelkező vállalatok egyben a kötelező energia audit alól is mentesülnek.
Mit mond a szakértő?
„Elsősorban nem az új szabályoknak való megfelelés adja az értékét annak, ha egy vállalat az ISO 50001 követelményei szerinti működik” – mondja Kohl Zsuzsanna, a szabványok – így az 50001-es bevezetésével is- foglalkozó FrameWork Hungary Kft. ügyvezetője. A szabvány segít elérni a vállalat energiafelhasználásának és a dioxid kibocsátásának szisztematikus csökkenését, valamint tiszta és átfogó képet ad a szervezet energiafelhasználásának állapotáról, ez alapján új célok kijelölését generálja. Útmutatót ad az energiafelhasználás értékeléséhez, méréséhez, dokumentálásához, a szabályozás során a vállalat értékeli és priorizálja az új, energia hatékony technológiákat és intézkedéseket, keretrendszert épít ki azok véghezviteléhez. Mindez pedig hosszútávon csökkenti a fenntartási költségeket, növeli a vállalat kapacitását és demonstrálja, hogy a cég elkötelezett a környezetvédelem támogatásában és tevékenysége során nem bukik el a nemzetközi "zöld" szabályok által állított akadályokon – mondja a tanácsadó, aki március 26-án tájékoztató előadást tart Budapesten az EU direktívához kapcsolódóan.
Weszelovits Dániel FrameWork Hungary Kft.