Történelmi fordulópont történt a magyar cégek számában mivel 2013 július elsejéhez képest több mint kétezerrel kevesebb cég működött hazánkban 2013. október 1-jén. A jelenlegi több mint 560 ezres cégszám még így is több mint ötezerrel magasabb, mint egy évvel korábban - áll a Bisnode döntéstámogató üzleti információszolgáltató elemzésében.
A korábban már előrevetített trend beigazolódni látszik, miszerint az évek óta jellemző cégszám növekedés megállt. Egy év alatt kevesebb, mint 1 százalékkal nőtt a vállalkozások száma. A kft. alapításhoz szükséges 3 millió forintos tőke ismételt bevezetése biztosan további cégszám csökkenést fog eredményezni, ráadásul az adótartozásokat maguk után hagyó cégvezetők sem alapíthatnak új céget a szabályozás szerint. Ezek következtében egyre kevesebb vállalkozással kell számolnunk majd, ami nem feltétlenül probléma.
„A ténylegesen társas vállalkozásként működő, hitelezhető cégek köre ma Magyarországon 100 ezer alatt van, a többi cég vagy kényszerből jött létre, vagy projektre alakult, vagy nincs alkalmazottja, vagy nem sikerült olyan tevékenységet folytatnia, amiből fenntartható méretet és árbevételt képes elérni, és akkor még nem is beszéltünk a különböző gazdasági trükkök miatt létrehozott vállalkozásokról” – mondta Keleti József a Bisnode Csoport Country Managere.
Papíripar, bútorgyártás, textilipar
2013 harmadik negyedévében közel 7500 új vállalkozás alakult, ami 3 százalékkal több, mint 2012 azonos időszakában. A kiskereskedelemben, a kommunális szolgáltatás terén és a szolgáltató szektorban jóval az átlag fölött nőtt a cégek száma, viszont néhány iparág már erőteljes csökkenésnek indult. A papíriparban, a bútorgyártás terén, a textiliparban lényegesen kevesebb vállalkozás működik most, mint 2012 harmadik negyedévében.
A működő vállalkozások száma a legtöbb megyében éves viszonylatban még nőtt, de vannak kivételek, így például Komárom-Esztergom megyében már több mint 2,5 százalékkal csökkent a működő cégek száma. Ezen kívül Baranya, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében működött kevesebb vállalkozás a tavalyi év harmadik negyedév végi számaihoz képest. A legnagyobb, 2,5 százalékot meghaladó cégszám növekedést Csongrád megye könyvelhette el.
Még mindig három hét csúszással fizetnek
Jó hír, hogy 2013 harmadik negyedévében a fizetési késedelmek is 23 napra csökkentek, míg 2012 harmadik negyedében 27 napos késés volt átlagosan jellemző. A 23 nap azonban még így is meglehetősen magas, mivel átlagosan így is 51,5 napig tart, míg egy cég hozzájut a pénzéhez, amennyiben megrendelője késik a fizetéssel.
Magas számlafizetési késedelmekkel kell számolni az oktatás, a humán-egészségügy, az információ és kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatás és az ingatlanügyletek területén. Az építőiparra korábban jellemző magas fizetési késedelem jelentősen csökkent 2013 harmadik negyedévére 2012 azonos időszakához képest, valamint a gazdasági helyzet által erősen érintett gépjármű kereskedelem is jobb eredményeket produkált, és 21 napos átlagos késedelmét 17 napra mérsékelte.
Kevesebb a csőd
A fizetésképtelenségi eljárások (felszámolások és csődök) száma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, ami azonban sajnos nem egyértelműen utal a cégek fizetőképességének javulására, mivel a 2012 márciusától bevezetett új eljárás, az úgynevezett kényszertörlési eljárás erőteljesen árnyalja a képet. Kényszertörlést abban az esetben alkalmaz a NAV, ha az adott vállalkozás például nem adta le beszámolóját, vagy akár nem találhatók meg a bejelentett székhelyükön. A céget akkor is törlik a cégjegyzékből, ha úgy ítélik meg, hogy a cég fennálló vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezik. Ebből az következik, hogy a kényszertörölt vállalkozások tartozásokat is maguk után hagyhatnak, és gyorsan eltűnhetnek a „süllyesztőben”. Ilyenkor ugyanúgy fizetésképtelenséggel kell számolnunk. A kényszertörlési eljárások száma jelentősen megugrott az elmúlt időszakban. Míg 2012 harmadik negyedévében „csupán” 2200 ilyen eljárást kezdeményeztek, addig 2013 júliusától szeptemberig több mint 7500-at.
A felszámolási eljárás egy részét tehát átvette a kényszertörlési eljárás. Ráadásul egyre több kényszertörlés fordul át felszámolásba, de ennek mértéke nem kiugró, ugyanis aránya jóval a kényszertörlések számának 10 százaléka alatt marad. Amennyiben egy cégnél azt látja, hogy nem adta le éves beszámolóját, mindenképpen résen kell lennie, mert egyre gyakoribb, hogy a NAV gyorsan törli őket. Egy ilyen törölt cég az eddigieknél gyorsabban eltűnhet a piacról, így még a felszámolási eljárásokhoz képest is nehezebb lehet a tartozás behajtása.
Az építőipar jelenlegi 4,47 százalékos bedőlési indexével a legkockázatosabb szektor, ami az elmúlt években is hasonlóan alakult. A szálláshely szolgáltatás az elmúlt negyedévekben rendszeresen, a gépjármű kereskedelem pár negyedéves szünet után ismét szerepel már egy ideje a kockázatos szektorok között, ami most sincs másképpen.
Mi várható az év hátralevő részében?
Az év hátralevő részében, még ha lassan is, de valószínűleg tovább csökken majd a cégek száma. Hosszú távon, ha a kiesés a kisebb, kevésbé stabil vállalkozások köréből kerül ki mindez egy stabilabb cégszerkezethez vezethet, és kevesebb lesz a fizetésképtelenség miatt tartozásokat maguk után hagyó vállalkozások aránya. A NAV kényszertörlési eljárásainak a megemelkedése miatt, azon cégek gyorsabban tűnnek el, melyeknek a vagyonuk nem fedezi a felszámolás költségeit sem. Így olyan cégek is nagyon gyorsan eltűnhetnek, melyek tartozásokat halmoztak fel, vagy másokat megkárosítottak, így erre a hitelezőknek fokozottan figyelniük kell. (A hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.)
A kényszertörléseket a Cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé, ami ellen fellebbezésnek helye nincs. Ebben az esetben a végzésben felhívást tesznek közzé arra vonatkozóan, hogy akinek a céggel szemben követelése van, az 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. Azonban a legtöbbször ilyenkor más késő a hitelezőknek a pénzük után futni, mivel nagy valószínűséggel ugyanúgy, mint egy felszámolás esetén nem fognak hozzájutni.
Keleti József kiemelte, hogy ezért továbbra is a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, ugyanis számos jel utal arra, hogy egy vállalat fizetésképtelen, és ezeket csak fel kell ismerni. Szerencsére ma már ehhez elemezőnek, vagy pénzügyi szakértőnek sem kell lenni, mivel a Bisnode kockázatossági mutatószámából egyértelműen kiderül, hogy egy vállalkozással való üzletkötés mekkora rizikót hordoz, illetve hogy érdemes a fizetési feltételeket megszabni.
Jó hír, hogy jelenleg jobbak a cégek számlafizetési mutató, mint egy évvel korábban, azaz kisebb késéssel egyenlítik ki tartozásaikat. Remélhetőleg ez a trend így is marad, sőt tovább fokozódik. Azonban a 23 napos fizetési késedelem még így is igen magas, ezért nem szabad megfeledkezni a számlafizetési információk vizsgálatáról sem. Mivel ehhez az információhoz a legtöbb vállalkozás ingyen hozzájuthat, ezért nagy felelőtlenség ezeknek az információknak a hiányában utólagos fizetést engedélyezni egy-egy megrendelőnek.