Az EurActiv annak járt utána, hogy mennyire elterjedt a magas munkanélküliséggel küzdő Magyarországon ez a munkavállalási forma az egyes szektorokban, illetve hogy milyen a kölcsönzött munkavállalók helyzete az Európai Unió ezzel kapcsolatos irányelvének elfogadása előtt, kik képviselik az érdekeiket és ennek milyen formái lehetségesek.
A kölcsönzött munkavállalók speciális helyzete miatt érdekképviseletüket másképp kellene megoldani, mint azokét a dolgozókét, akik maguk szerződnek a munkahelyükkel. A kölcsönzött dolgozók munkáltatója ugyanis jogilag a munkaerő-kölcsönző, aki különböző munkahelyekre, más munkaadókhoz közvetíti a munkavállalót. Európa sok országában ezért a szakszervezetek a munkaerő-kölcsönzőkkel, máshol viszont a kölcsönbe vevő vállalkozással tárgyalnak. Magyarországon azonban még egyik gyakorlat sem terjedt el.
Az EurActivnak adott válaszok alapján Magyarországon a szakszervezetek kevéssé foglalkoznak a kölcsönzött munkavállalókkal, sőt, tagjaik közé is nehezen veszik fel őket. Kekecs Károly, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségének (KKDSZ) elnöke az EurActiv kérdésére azt mondta, tudomása szerint a tagszervezeteikben nincsenek kölcsönzött munkavállalók, a tömegközlekedési, taxis, vagy hajózási vállalatoknál a munkaerőhiányt a legtöbb esetben inkább határozott idejű szerződésekkel pótolják, fél, vagy egy évre vesznek fel embereket, akik azonban nem annyira motiváltak, hogy belépjenek a szakszervezetekbe. „A balatoni hajózásnál például szintén szoktak főszezonba kisebb munkákra új embereket felvenni, de azok általában diákok és diákszervezeteken keresztül alkalmazzák őket, az pedig egészen más" - mondta Kekecs az EurActiv.hu kérdésére.
Pozitív példának számít azonban a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), ahol Meleg János érdekvédelmi alelnök válaszolt az EurActiv kérdéseire. Elmondása szerint a MÁV kizárólag egy helyen, a szolnoki járműjavítóban alkalmaz kölcsönzött munkavállalókat, ám ez is csak nagyjából kétszáz főt jelent. Hogy miért éri meg a MÁV-Gépészeti Zrt-nek kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztatnia, Meleg János azt válaszolta, hogy így „például könnyebb a felmondás is, mert nem a Gépészeti Zrt. rendezi a végkielégítéseket. A vasútnál talán a legerősebbek a kollektív szerződések, de itt ilyenek nincsenek."
A VSZ azonban felkarolta a kölcsönzött munkavállalókat és Meleg János elmondása szerint tavaly óta a kétszáz főből mintegy százat sikerült beléptetni a szakszervezetbe, sőt, háromoldalú tárgyalásokkal, a kölcsönző cég, a MÁV Gépészeti Zrt., valamint a szakszervezet részvételével különböző eredményeket is sikerült elérniük: az egyeztetések nyomán választható bérenkívüli juttatásokban (cafetéria) részesülnek azok a kölcsönzött dolgozók is, akik már egy éve itt dolgoznak, június elsejétől pedig az adóváltozásokból eredő kompenzáció is vonatkozni fog rájuk. Meleg János azonban elmondta, az egyik legfontosabb követelésük az, hogy a munkaadó határozott idejű szerződéssel vegye át saját állományába azokat a dolgozókat, akik már régebb óta, akár egy éve már ott vannak.
Vég Ottó, az Adecco Magyarország személyzeti közvetítő cég vezérigazgatója ezzel kapcsolatban az EurActivnak azt mondta: „Magyarországon mindenki azt hiszi, hogy ez arról szól, hogy holnap bárkit ki lehet rakni a munkahelyéről. A kölcsönzöttekre 2009-2010 óta azonban ugyanolyan elbocsátási feltételek vonatkoznak, mint másokra, sőt, elvileg nekünk 15 napon keresztül kell nekik munkát keresnünk. Vannak viszont olyan esetek, hogy tulajdonképpen elbocsátani egy kölcsönzöttet többe kerül, mert kifizetjük a felmondási idejét, plusz még keresnünk is kell neki munkát. Ha bizonyítani tudom azt, hogy nem találtam neki munkát, akkor fog csak megszűnni a munkaviszonya. Arról szó nincsen, hogy máról holnapra ki lehetne rakni valakit" - hangsúlyozta Vég.
Meleg János szerint azonban a gépjárműjavító dolgozóinak ügyében nem volt egyszerű tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket a kölcsönzött munkavállalók kérdésében, a kölcsönző cég, a Trenkwalder számára ugyanis újdonság volt, hogy szakszervezetekkel kell egyeztetni. Meleg János elmondása szerint éppen hogy a munkát adó cég, a MÁV Gépészeti Zrt. Vezérigazgatója volt az, aki végül hatással volt rájuk, és végül a két cég a szakszervezetek javaslatai alapján szerződésmódosítással javított a munkavállalók helyzetén.
Hogy mi lenne a megfelelő egyeztetési forma a kölcsönzött munkavállalók érdekeinek képviseletéhez, arról a VSZ alelnöke azt mondta: „szerintem kell szakmai területenként is megszervezni a kölcsönzött munkavállalókat, de kellene magasabb szinten, központilag is egy összefogó szervezet. Előbb-utóbb a kölcsönzött munkavállalóknak is el kellene ismernie, hogy érdekvédelmi szervezetre van szükségük az érdekeik védelméhez." Hasonló álláspontot képviselt a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) május eleji közleménye, amelyben azt írják: „A VDSZ lehetőséget lát az elhelyezkedni szándékozók, a munkavállalói közösségek érdekeinek képviselete mellett arra, hogy ágazati vagy helyi kollektív szerződések keretében segítse a munkaerő-kölcsönzés célszerű alkalmazását."
A kölcsönzött munkavállalók érdekképviselete tehát egyelőre nem általánosan megoldott, de nem is teljesen kizárt, sőt, a munkaerő-kölcsönzők sem zárkóznak el előle. Czellecz Zoltán, az Adecco Magyarország key account menedzsere szerint „a jelenlegi keretek között két út járható. Az egyik az hogy adott egy cég, mondjuk az Adecco, aki házon belül teret enged annak, hogy egy szakszervezet megszülethessen, majd ezzel a szakszervezettel tárgyal egy olyan kollektív szerződésről, ami az adott cégben dolgozókra vonatkozik. Ez azért nem a holland minta, mert ott egy egész országra kiterjedő kollektív szerződést tárgyaltak le már évtizedek ezelőtt és azt finomítják időről időre."
A másik lehetőség azonban szerinte is a már meglévő szakszervezetekkel történő egyeztetés lenne: „Vagy gyakorlatilag nulláról kell elindulni és valamilyen ösztönzőt bevetnénk, hogy ez magától elinduljon, vagy megnéznénk, hogy melyik az a szakszervezeti tömörülés, amelyikkel értelmesen lehet tárgyalni. Ha nem is értünk mindenben egyet, de legalább tudunk egymással beszélni, és ha ott megvan egy közös hang, akkor valamilyen módon már elindulhat az egyeztetés."
Az Európai Unió munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos irányelvének magyarországi implementálása azonban már jobb helyzetet teremt majd a kölcsönzött munkavállalókként dolgozóknak, abban ugyanis minden fél, a személyzeti tanácsadó- és kölcsönző cégek és a szakszervezetek is egyetértenek, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvének alkalmazása a legfontosabb eredmény lenne a munkaerő-kölcsönzés terén.
