A – nagy nehezen, többszöri kötelezettségszegési eljárás után elfogadott – európai uniós irányelveket átültető energiahatékonysági törvény rendelkezései szerint 2015 decemberétől minden Magyarországon működő nagyvállalat köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.

A kötelező tanúsítvány célja a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal honlapjának tájékoztatója szerint az, hogy értékelje az épület fajlagos összesített energetikai követelményértékét. Ez az érték a fűtés, szellőzés, gépi hűtés, világítás és a használati melegvíz-ellátás energiaigényének az összege, és éves szinten nem lehet nagyobb, mint az adott rendeltetésű, adott felület/térfogat arányú épületekre megszabott követelményérték. Ezt olykor előírja jogszabály is (például a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló 264/2008. Korm. rendelet), de a hatályos építési előírások miatt vagy éppen pályázatok beadásához is szükség lehet rá.

Az audit célja annak felmérése, hogy az adott telephely, iroda vagy üzem energiafelhasználása milyen pontokon optimalizálható, hogyan illeszthetők be a rendszerbe a hatékonyságot növelő elemek vagy akár a megújuló energia. Azoknak a cégeknek is megéri átvilágítani szervezetük energiafelhasználását, amelyeket a törvény nem kötelez erre. Az energetikai audit ugyanis feltárja azokat a veszteségeket, amelyek akár beruházás nélkül, üzemeltetési intézkedésekkel azonnal csökkenthetők, megmutatja a belátható időn belül megtérülő beruházási lehetőségeket, rávilágít a további mérési szükségletekre – amelyek akár újabb megtakarításokhoz vezethetnek –, valamint jobban tervezhetővé teszi az energiabeszerzést és -gazdálkodást.

Az audit kiváltható az ISO 50001 tanúsítvánnyal. Melyik megoldás éri meg?

Kép:PP archív

– Míg az audit csak elemzést jelent, és nem kötelez semmiféle hatékonyságnövelésre, addig a minőségirányítási rendszer bevezetése működési gyakorlatokat ad számos területre, amelynek segítségével optimalizálható például a beszerzés, karbantartás vagy egyéb kulcsfontosságú területek működtetése – hangsúlyozza Kohl Zsuzsanna, a Framework Hungary Kft. ügyvezetője.

Dr. Róth Péter, a Certop International Holding ügyvezető igazgatója szerint sok nagyvállalat először az energetikai auditot választja – ezzel megfelel a törvényi kötelezettségeknek –, később pedig dönthet úgy, hogy bevezeti a folyamatos fejlődésre lehetőséget adó ISO rendszert.

– A választást az elhivatottság is befolyásolja. Az irányítási rendszer építése során a cégek meghatározhatnak prioritásokat, míg az auditnak teljes körűségre kell törekednie. De aki nem akar, az kizárólag az energiahatékonysági törvény miatt nem fog takarékosabban működni. A cégek jelentős része viszont már most is sok mindent tesz. A veszteségek auditnak nem minősülő energetikai vizsgálatok segítségével is feltárhatók.

Az energetikai audit és az irányítási rendszer kiépítésének ára is cégspecifikus. Az auditra vonatkozó piaci ajánlatok nagyjából 1,5 és 100 millió forint között mozognak, egy nagyobb – komolyabb ingatlanállománnyal rendelkező – cégnél úgy 8–10 millió forintos egyszeri kiadást jelenthet. Ha a semmiből kell felépíteni az ISO 50001-es rendszert, nagyobb cégnél 3–5 millió forintos alapköltséggel lehet számolni, ehhez jön a tanúsítás nagyjából 2 millió forintos díja, valamint az évenkénti ellenőrzési díj, ami a tanúsítási díj 65–70 százaléka. Fontos különbség viszont, hogy a rendszerépítés esetében a cégek jelentős megtakarításokkal számolhatnak a működés változtatása révén.