Az IFRS rövidítés a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok kifejezést takarja, amely elvi megközelítésű számviteli keretelveket jelent, és amelyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (angolul: International Accounting Standards Board, IASB) bocsát ki. Az IFRS-re való áttérés azok számára a magyar vállalkozások számára nyitott, amelyek közvetlen, vagy legfelső anyavállalata az IFRS szerint konszolidálja leányvállalatait, illetve amelyek tőzsdei cégek és részvényeiket bevezették az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamelyik tagállamának szabályozott piacára.

Kép: PIxabay

Az áttérések száma várhatóan 2017-től lesz nagyobb arányú, de sok vállalat már 2016-ban meg szeretné tenni ezt. Nekik már csak három napjuk maradt a döntésre és cselekvésre, hiszen az áttérés szándékát az adóhatóság és a statisztikai hivatal számára, illetve bizonyos esetekben az MNB számára is be kell jelenteni, ráadásul jogvesztő hatállyal. Az áttérést az általános szabályok szerint az áttérés napja – vagyis az első IFRS szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja – előtt legalább 90 nappal kell bejelenteni, mely alól a 2016-os üzleti évben is ezt választó cégek kapnak felmentést. Számukra a bejelentés határideje – az áttérés napját követő 15. nap, azaz 2016. január 15-e - figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője

A vállalkozásoknak egy adatlapot (T16201T) kell benyújtaniuk a NAV-hoz  (elektronikusan vagy papír alapon), és a bejelentést a NAV továbbítja a KSH felé.

Az áttérés feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel. Ahogy korábban már kiemeltük, ha egy cég elmulasztja a 2016. január 15-ei határidőt, akkor nem lesz lehetősége 2016-ban IFRS szerint könyvelni. Az adóhatóság közleményében foglaltak szerint, a könyvvizsgálói jelentés hiánya, ha azt hiánypótlási felhívásra sem pótolják, a nyilvántartásba vétel elutasításához vezet – hangsúlyozta Siklós Márta.

A könyvvizsgálói jelentésnek igazolnia kell, hogy a vállalkozás rendelkezik:

•  IFRS minősítéssel rendelkező munkatárssal alkalmazottként vagy külső könyvelő‎ként,
•  IFRS szerinti jóváhagyott számviteli politikával‎,
•  az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS szerinti mérleggel (vagyis 2015-ös évre vonatkozó IFRS mérleggel, amihez a 2015. január 1-jei nyitó adatokat is át kell forgatni),
• továbbá azt, hogy a cég jogosult és felkészült az IFRS szerinti könyvvezetésre.

Ez utóbbi igazolásához szükséges lehet a cégnek is nyilatkoznia arról, hogy anyavállalata miatt vagy tőzsdei státusza alapján tér át a nemzetközi számviteli standardokra. Hazánkban várhatóan az anyavállalati IFRS konszolidáció miatt áttérők száma lesz a magasabb – emeli ki Siklós Márta. Ezeknek a cégeknek tehát azt kell igazolniuk, hogy anyavállalatuk, amely IFRS szerint készíti a konszolidált beszámolóját, a teljes körű konszolidációs körbe őket is bevonja, ezért szükséges, hogy a szóban forgó leányvállalat is ennek megfelelően járjon el. A nyilatkozatban ki kell térni arra is, hogy az anyavállalat ‎elkészítette és a leányvállalat rendelkezésére bocsátotta az IFRS elvek szerinti konszern számviteli politikáját, melyet a leányvállalat megismert és a könyvvezetése során alkalmaz. A nyilatkozatban be kell mutatni többek között azt is, hogy az IFRS elkészítéséhez szükséges megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkatársak vagy külső tanácsadók a vállalkozás számára rendelkezésre állnak.

Az adókötelezettségek – a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója, a reklámadó – megállapításához a jövőben az IFRS-ek szerint meghatározott adóalapból kell majd kiindulni. Azokat először a speciális adóalap-módosító tételekkel a magyar számvitel szerinti adóalaphoz kell közelíteni, majd a többszörös módosítást követően a már megszokott adóalap módosításokat kell elvégezni. Ugyanis, bár alapelvként érvényesül, hogy az IFRS szerinti könyvvezetés ne okozzon valós eltérést az adókalkulációkban és túlzott adminisztrációs terhet sem az áttérő vállalkozásoknak, ez mégsem valósítható meg teljes körűen.

Az IFRS-re való áttérés a nemzetközi hátterű vállalatok számára jelent majd könnyebbséget hosszútávon, hiszen így nem kell a magyar és a nemzetközi szabályok szerint is elkészíteniük könyvelésüket. Mivel a teljes számviteli rendszer átállítása komoly feladat, és nem árt a várható hatásokat is előre feltérképezni, ezért azoknak is érdemes lehet a bevezetést megelőző időszakban dupla könyvvezetést készíteni, akik még csak gondolkoznak az áttérésen. Azoknak, akik a hivatalos IFRS áttérést csak 2017-re tervezik, éppen a 2015 és 2016 üzleti évek pénzügyi adatainak IFRS szerinti előkészítése és bemutatása lesz szüksége az IFRS áttéréshez.