Így mentik a mezőgazdaságot

A nemzeti vidékstratégia végrehajtására szolgáló Darányi Ignác Terv elsődleges célja a vidék életminőségének javítása. A januárban bemutatott keretterv a 2013 végéig rendelkezésre álló, még le nem kötött EU-forrásokból biztosított 300 milliárd forintos kerettel indult. Az öt fő intézkedési területre épülő program célja, hogy a hazai termelők fenntartható módon minél több és jobb minőségű, egészséges élelmiszert állítsanak elő, s hogy az agrárium foglalkoztatásban betöltött szerepe dinamikusan erősödjön.

A helyben boldogulás elősegítését is célzó Darányi Ignác Terv az élelmiszerek magasabb feldolgozottsági szintjét, az élelmiszer-ipari fejlesztéseket, az őshonos állat- és növényfajtákat, az erdőtelepítést, a mikrovállalkozásokat, a fiatal gazdaságok indítását, a fiatal gazdákat támogatja. Az intézkedéstervezet szerint az elkövetkező két és fél évben a hazai jogszabályi környezet megújítása, hatékony, ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása, képzési, valamint különböző uniós és hazai társfinanszírozású programok és nemzeti finanszírozású projektek megnyitása járul hozzá a vidékfejlesztési stratégia megvalósulásához. (A legfőbb jogszabályi változásokat itt olvashatja.)

Kép:PP archív

Két nemzeti finanszírozású program indul 2012 első félévében.
■ A Tanyafejlesztési program célja a tanyarendszer, a tanyai gazdálkodás korszerű megújítása, újjáélesztése, a tanyai életmód sajátos értékeinek megmentése, megőrzése, hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható - a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő - fejlődésének elősegítése. A tanyán életvitelszerűen élő tanyagazdák (őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók) pályázhatnak támogatásra, akik tanyás településeken mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A program az önkormányzati, térségi típusú fejlesztéseket is támogatja. Ennek keretében a tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai, önkormányzatok által alapított nonprofit gazdasági társaságok, tanyás térségekben működő megyei agrárkamarák, agrárkamarák által alapított nonprofit gazdasági társaságok, tanyás térségekben működő többcélú kistérségi társulások, egyházak, valamint tanyagondnoki feladatokat ellátó, támogatásra jogosult társadalmi szervezetek is pályázhatnak. A támogatás keretösszege 1,5 milliárd forint. A támogatás mértéke a fejlesztés teljes költségének 75-90 százaléka, legfeljebb 50 millió forint.

Kritika: elhanyagolt nagyok

■ A Darányi-terv egyik nagy hibája, hogy levegőnek nézi a nagyobb kapacitásokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozásokat, írja Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a Darányi Ignác Terv értékelésében. A szocialista politikus - aki 2006 és 2010 között a vidékfejlesztési tárca államtitkára volt - azzal egyetért, hogy fontos a helyi termék előállításának és feldolgozásának ösztönzése, de szerinte emellett lényeges lenne a minimális hatósági kontroll biztosítása is. A társas vállalkozások és a családi gazdaságok szembeállítását is hibaként értékeli, és a mezőgazdaságra alapozott foglalkoztatásbővítést sem tartja reális ígéretnek. „A hatékony, nemzetközi szinten is versenyképes agrártermelés nem képes több embert eltartani. A szántóterület szétdarabolása lehet, hogy több munkát adna, de tisztességes megélhetést nem" - írja a szakpolitikus.

■ A gabonafeldolgozók és -kereskedők érdekeit képviselő Gabonaszövetség főtitkára szintén az iparszerűen termelő mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar szerepét hiányolja a stratégiából. „Ki és hogyan fogja megtermelni a jövőben a versenyképes exportárualapot?" -teszi fel a kérdést Makay György a Világgazdaság január 27-iki számában, amelyben egyéb kritikus vélemények is megjelentek. Ilyen például, hogy a keretprogramnak a végrehajtásról szóló része nem más, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012-es jogalkotási programja és a pályázatok kiírásának rendje. Más viszont üdvözli a ma munkát nem végző, de aktív korú népességnek a mezőgazdaság segítségével történő aktivizálását, és a kihasználatlan háztáji területek bevonását a termelésbe. A siker azon múlik, hogy lesz-e szaktanácsadás, országos felvásárlás és minőségbiztosítás.

■ Az Állami génmegőrzési program, amelyre állami génmegőrzési feladatokat ellátó intézmények, szervezetek pályázhatnak, 176 millió forintos keretösszeggel indul. „Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállat-fajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink. Genetikai erőforrásaink felkutatása, begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása fontos nemzetbiztonsági stratégiai kérdés. Csak így valósítható meg élelmiszer-önrendelkezésünk, valamint az ország egészséges és biztonságos élelemmel történő ellátása" - olvasható a Darányi Tervben. A Vidékfejlesztési Minisztérium önálló intézményként létrehozta a Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK) és a Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központot (KÁTKI), amelyek koordinálják a biológiai alapok megőrzését és az ebben részt vevő intézmények munkáját.

Kedvező adottságok

A Darányi Ignác Terv egyik kiemelt célja a biogazdálkodás fejlesztése, mondta el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) szakmai konferenciáján Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Magyarországon az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az ország uniós csatlakozását követően nem nőtt, sőt egyes években enyhén visszaesett, miközben az ország adottságai a biogazdálkodás számára kedvezőek. A termelés oroszlánrésze alapanyagként, feldolgozatlanul hagyja el az országot, a belső bioélelmiszer-fogyasztás elhanyagolható, a biotermékek lakosság körében való ismertsége és népszerűsége még mindig meglehetősen csekély, a piac alacsonyan szervezett, a termékpályák koordinációja, az ágazati szereplők együttműködése nem kielégítő, a termelők piaci ingadozásokkal szembeni kiszolgáltatottsága nagy - sorolták a problémákat az ÖMKI rendezvényén. Az eseményen a miniszter hangsúlyozta, hogy még sok a teendő, de a tárca jelenleg is számos olyan pályázati lehetőséget kínál, amely segíti a biogazdálkodás térnyerését. Genetikai erőforrások megőrzésére, őshonos és veszélyeztetett állatfajták tenyésztésére, zöldség- és gyümölcstermesztésre, valamint a Natura 2000 erdőterületek miatti kompenzációra is nyerhetnek támogatást a gazdák. A cél, hogy a biogazdálkodás alá vont területek nagysága 2020-ig elérje a 300 ezer hektárt.

Véleményvezér