A transzferár dokumentáció előírt kötelezettség bizonyos vállalkozások részére. Feladata, hogy bemutassuk, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során használt árak piacinak minősülnek. Vagyis, hogy a kapcsolt vállalkozások között is olyan árakat alkalmaz a cég, amelyet akkor alkalmazna, ha független féllel kötne hasonló ügyleteket.
- Ennek azért van jelentősége, mert ugyan polgárjogilag a szerződéskötési szabadságba belefér, hogy akármilyen áron vásároljon vagy eladjon egy cég egy adott terméket vagy szolgáltatást, adózási oldalról viszont a társasági adótörvény előírja, hogy amennyiben ez kapcsolt vállalkozások között nem piaci áron történik, és ezáltal a cég adóalapja csökken, akkor azt meg kell emelni. Tehát nem a piaci szereplők szabadságát korlátozzák, „csak” esetleg adóalap növelési kötelezettség adódhat – magyarázza Kuntner Andrea, a VGD Ferencz & Partner Kft. adószakértő partnere.
A dokumentáció elkészítéséhez első lépésként meg kell állapítani, hogy mi tekinthető szokásos piaci árnak, amelyhez a saját ügyleteinket hasonlítani szükséges. Ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a kapcsolt vállalkozások mellett független fél részére is értékesíti a cég, akkor lehet mihez hasonlítani az árakat – feltéve, hogy az összehasonlíthatósági tényezők teljesülnek. Ha erre nincs lehetőség, a szokásos piaci ár meghatározásához leggyakrabban az ügylet során alkalmazott árképzést (pl. a költségeken elért jövedelmezőséget) vizsgáljuk és hasonlítjuk össze összehasonlítható ügyletek során alkalmazott árképzéssel. Amennyiben az alkalmazott árképzés ügyleti szintű vizsgálata nem lehetséges, a társaság által elért jövedelmezőség is vizsgálható és összehasonlítható a kiválasztott független versenytársak által elért jövedelmezőséggel. A fenti módszer alkalmazása abban az esetben lehet indokolt, amennyiben a vizsgált tevékenység a társaság főtevékenységét képezi.
A jövedelmezőségek összehasonlítását adatbázis kutatásokkal lehet megoldani, de amellett, hogy a megfelelő szűrési feltételek kiválasztása rengeteg buktatót tartogat, az sem mindegy, hogy milyen adatbázist használunk.
- Mi az Amadeus adatbázist használjuk – amit a NAV is. Ez megközelítőleg hárommillió európai cég mérleg és eredmény kimutatásainak adatait tartalmazza. Ezekből szűrünk tevékenységi kör, régió, függetlenség és egyéb feltételek alapján. A metodikát az OECD transzferár irányelvei határozzák meg. Vannak jó magyar adatbázisok is, a NAV-nak ezekkel szemben az lehet a kifogása, hogy nem megfelelő csak a magyar régiót figyelembe venni illetve, hogy nem adnak lehetőséget a manuális szűrésre a társaságok kiválasztása során.
Közel a határidő
A 2014-es üzleti évről a transzferár dokumentációt legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásának napjáig - naptári éves adózók esetén ennek határideje 2015. május 31-e- el kell készíteni. Az adatbázisok adatállomány lehívásainak dátuma nyomon követhető. Ha nem az előtti dátummal készült a szűrés, akkor az Adóhatóság a dokumentációs kötelezettség határidőben való elkészítésének elmaradásaként fogja értékelni, amiért már komoly büntetéseket szabhat ki. Egy kész dokumentáció utólagos felülvizsgálatára is van lehetőség, ez esetben az adatbázis kutatás dátuma későbbi is lehet, mint a dokumentáció határideje, elvégzése pedig nagyobb biztonságot jelent a cégeknek.
Pár éve szűkült a dokumentálandó tranzakciók köre, így az éves szinten 50 millió forintot el nem érő tranzakciókat nem kell dokumentálni. Ez könnyebbséget jelent, de körültekintően kell mérlegelni, hogy mely tranzakciókra nem vonatkozik a dokumentációs kötelezettség. A dokumentáció elmulasztása esetén tranzakciónként évenként kétmillió forintos mulasztási bírságot vet ki a hatóság. Ismételt mulasztás esetén ügyletenként már négymillió forint, harmadik mulasztásnál már akár 8 millió forint mulasztási bírság is kiszabható.
- Fontos felhívni a figyelmet, hogy az összeghatárt piaci áron kell számolni! Fontos az is, hogy az azonos típusú tranzakciókat éves szinten összevontan kell kezelni a szabályok szerint, beleértve a hasonló jellegű, hasonló kondíciókkal nyújtott szolgáltatásokat is. Az összevonás kötelező, az összevont tranzakciók értéke pedig már lehet, hogy eléri a dokumentációs kötelezettség 50 milliós határértékét – hangsúlyozza a szakember.
Függetlenül attól, hogy az adott tranzakció típus eléri-e a dokumentációs kötelezettség értékét az adott évben nem befolyásolja az esetleges adóalap növelési kötelezettséget. Tehát akármekkora összegű ügylet esetén megemeltetheti az Adóhatóság az adóalapot, a dokumentációs kötelezettségtől függetlenül.
Új szabályok
Idei újdonság, hogy a magyar adó jogszabályok már explicit előírják az úgynevezett interkvartilis tartomány számítás használatát az összehasonlító társaságok jövedelmezősége esetében. Az interkvartilis tartomány alkalmazása a 2015. január 1-től kezdődő adóévi kötelezettségek esetén a jogszabályok által meghatározott indokolt esetekben kötelező. Az interkvartilis tartomány alkalmazásával szűkül az a sáv, amibe összehasonlításnál bele kell férnie egy vállalkozás jövedelmezőségének. A gyakorlatban az adóhatóság – a fenti jogszabályi rendelkezések hiányában is – elvárta az interkvartilis tartomány alkalmazását, akár olyan esetekben is, amikor a statisztikai szűkítés az OECD transzferár irányelvek és a bevezetett magyar szabályozás szerint nem volt indokolt.
Szintén idei változás, hogy bővült a kapcsolt vállalkozás fogalma. Az új meghatározás értelmében már nem csak azok a társaságok minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, amelyek – leegyszerűsítve – azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak ügyvezetésükben egyeznek meg. Az ügyvezetés egyezősége ugyanis döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok üzleti és pénzügyi politikájára. Ezáltal olyan vállalkozások is kapcsolttá válhatnak – és így vonatkozhatnak rájuk a transzferár szabályozások – ahol akár semmilyen tulajdonosi összefonódás nincs – hívja fel a figyelmet a VGD szakértője.
- Mindenkinek javasoljuk tehát, hogy vizsgálja felül a kapcsolt vállalkozási hálóját és a tranzakcióit. Emellett próbáljanak olyan dokumentációt készíteni vagy készíttetni, ami egy későbbi adóellenőrzés során megállja a helyét.
Az ellenőrzésekről
Az átfogó adóellenőrzések részeként jellemzően már az előkészítendő dokumentációk listájában szerepel a transzferár dokumentáció. A dokumentációt sokszor csak átlapozzák, de ha belemélyednek az ellenőrök, akkor elsősorban azt szokták vizsgálni, hogy minden dokumentáció köteles tranzakció típus szerepel-e benne – ezek alapján lenne ugyanis mulasztási bírság kiszabható.
Amennyiben felmerül az adóalap módosítás eshetősége ,- például tartósan veszteséges vállalkozások esetében - a dokumentációkat, elemzéseket tartalmukban is nagyon komolyan megvizsgálják. Adott esetben akár az Adóhatóság elkészíti a saját szűrését és azt hasonlítja össze az adózó által bemutatott levezetésekkel. Itt vizsgálják az esetleges egyéb indokokat is, amivel azt támasztotta alá a cég, hogy miért nem növel adóalapot adott esetben akkor sem, ha a megadott határsávba nem esett bele. A szakértő segítség itt is nagy segítséget jelenthet az Adóhatóság számára elfogadható indokok megtalálásában.
Ha a dokumentáció maga hiányzik, az ebből adódó büntetést nem lehet elkerülni. Ha viszont az adóalap növelés a kérdéses, akkor még az ellenőrzés elindulása után is érdemes szakemberhez fordulni, jegyzőkönyv észrevételezéssel és fellebbezéssel még elkerülhető lehet az adóalap növelése.
- A jövedelmezőségi mutatók számítása bonyolult feladat, mi a sok év tapasztalatával tudjuk, hogyan kell úgy elkészíteni, hogy azt az Adóhatóság el is fogadja. Adótanácsadói és könnyvizsgálói tapasztalatunkkal annak feltárásában is tudunk segíteni az ügyfeleknek, hogy milyen körülmények indokolhatják, hogy az ár vagy a jövedelmezőség nem éri el a szokásos piaci mértéket. A jövedelmezőségi mutatók esetleges változására hatással lehetnek például rendkívüli események, amelyek a társaság életében történnek (például időleges kapacitás alul kihasználtság esetén nem bocsátott el embereket, fenntartotta gépeket, így a költségei megmaradtak, vagy jelentős k+f tevékenységet hajt végre egy társaság, amelynek költségeit elszámolja, de eredményei csak később láthatóak), de ok lehet például az árfolyam ingadozás is, ami az euro zónában működő vállalkozásokra nincs ilyen hatással. „Több ellenőrzésben vettünk részt, ahol a NAV álláspontjával egyezően tudtunk kutatásokat elkészíteni, vagy ha nem, akkor meg tudtuk védeni az álláspontunkat. Tehát sikeresen működtünk közre az ellenőrzésekben, köszönhetően nem csak hazai, hanem nemzetközi tapasztalatainknak és a folyamatos képzéseknek köszönhetően.” – erősíti meg Kuntner Andrea adószakértő.
Érdemes szakember segítségét igénybe venni, hogy biztosak lehessünk benne, egy ellenőrzésnél nem találnak hibát a dokumentáció tartalmi részében sem. Mert bár a dokumentáció hiánya miatt kiszabott mulasztási bírság is jelentős, akkor még nem beszéltünk az esetleges adóalap növelésről, ami ennél még sokkal komolyabb tétel lehet.
Még időben vagyunk?
Azok, akik május 31-ig adják le társasági adóbevallásukat, még időben vannak, a dokumentáció kötelezettség ugyanis a társasági adó bevalláshoz kapcsolódik. Aki valamilyen okból korábban benyújtotta a bevallást, annak addig a határidőig kellett elkészítenie, hiszen a dokumentációban kell megindokolni, hogy miért nem növeltünk adóalapot.
Annyiban viszont már szorít az idő, hogy egy ilyen dokumentáció elkészítése nem pár napos feladat. Az utolsó pillanatban is érdemes legalább az adatbázis kutatásokat és a legalább a jogszabályok szerinti formai követelményeket kielégítő dokumentációt időben megcsináltatni és az indoklásokat adott esetben később, egy szakértői felülvizsgálat során hozzátenni. A formai követelmények teljesítésével elkerülhető a mulasztási bírság, a felülvizsgálattal pedig az egész tartalmi rész megalapozottá tehető.
