Így lehetne versenyképesebb a magyar agy

Magyarország az elmúlt években jelentős lemaradást hozott be és sokat fektetett kutatás-fejlesztésbe, innovációs teljesítményével azonban nem jutott feljebb az EU-s országok ranglistáján – véli a Deloitte elemzése.

Kép: SXC

Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítás a 2000 és 2009 közötti 1% körüli stagnálás után 2010-től emelkedett, és 2013-ra elérte az 1,41%-ot. Ugyanezen időtartam alatt az érvényes hazai szabadalmak száma szintén jelentősen megnőtt: 2010 végéig 13853, 2013 végére pedig már 19130 szabadalmat jegyeztek be. Ha az elmúlt 4 év GDP arányos K+F ráfordításának átlagos növekedési üteme fennmarad, akkor a 2020-ra elérni tervezett, 1,8%-os GDP arányos K+F ráfordítás akár 2017-re is elérhető. Ennek ellenére az EU tagállamok GDP arányos K+F ráfordításának átlaga továbbra is 3% felett van, és az Európai Unió tagállamai között Magyarország továbbra is csak a 20. helyen szerepel az innovációs teljesítményeket összegző Innovation Scoreboard 2014-es rangsorában, ami gyakorlatilag megegyezik a 2006-os hellyel.

„A vállalkozások K+F ráfordításai a 2010-2013-as időszakban jelentősen megnőttek, és kizárólag a vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése okozta a GDP arányos K+F ráfordítások növekedését. Mivel ez a trend várhatóan a következő 5-6 évben sem fog változni, kihívást jelent, hogy sikerül-e a vállalkozások számára a jelenleginél is jelentősen magasabb K+F ráfordításokra ösztönző környezetet teremteni. Meghatározó lesz, hogy a következő 6 évben a megfelelő vállalati szegmensekre és a megfelelően kialakított támogatási konstrukciókat sikerül-e elindítani – különösen azért, mert a vállalati K+F ráfordítások másik ösztönző-rendszere, a K+F adóalap kedvezmények az elmúlt években veszítettek a versenyképességükből.” – emelte ki Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere.

A nagyvállalatok költik a legtöbbet

Itthon a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet K+F-re; számos nagyvállalat hazai menedzsmentjében ráadásul erős a törekvés, hogy Magyarországra hozzanak újabb innovációs projekteket. Bár a vállalati szektor K+F ráfordításainak 2013-ban csak 20 százalékát tette ki az állami támogatás, a maradék 80 százalékos vállalati K+F ráfordítás jelentős részét kifejezetten az állami támogatás indukálta. Különösen igaz ez a nagyvállalati K+F projektekre, amelyek közül több meghatározó projekt a közelmúltban nem indult volna el Magyarországon, ha nem kapott volna támogatást.

Hol vannak a jövő aranybányái?
Sokat nyer az a tőkebefektető, aki elsőként talál rá egy ígéretes, magas növekedési potenciállal bíró startupra vagy vállalatra, és meg is tud egyezni a tulajdonosokkal, de még többet, ha ez a startup olyan területen tevékenykedik, ami új a maga nemében.
El kell ugyanakkor fogadni, hogy a nagyvállalati K+F projektek eredménye nem feltétlenül Magyarországon hasznosul és ezt a magyarországi menedzsment sem tudja befolyásolni. Ezeknek a projekteknek az értéke abban rejlik, hogy magas tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai kkv-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket, és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésében.

Magas szaktudásuk és a kooperációra való növekvő hajlandóságuk miatt az egyetemek fontos szereplői a magyar innovációs ökoszisztémának, azonban többnyire nem vállalnak vezető szerepet európai kutatási projektekben, ritkán törekednek a fejlesztések piacosítására, és általában nem rendelkeznek megfelelő üzleti modellekkel. Kérdés, hogy miként befolyásolja a kutatóhelyek és a vállalatok tervezett közös K+F projektjeit, hogy a 2014. évi LXXVI. törvény alapján a központi költségvetési szervnek minősülő kutatóhelynél keletkező, továbbá az általa megszerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok az államot illetik meg.

Így faragnak rá a befektetővel a magyar startupok
A legtöbb hazai befektető a magyar startupok többségi tulajdonát kéri a tőkéért cserébe, csakhogy így éppen azt ölik meg a cégben, amely az egész kezdeményezést létrehozta: az alapító motivációját.
Ötezer dollárból is kijön egy startup

A kkv-k és startupok legfőbb erősségét az jelenti, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz és az újonnan kínálkozó lehetőségekhez, a startupok ezen túl az új ötletek, az innovációs gondolkodás melegágyát jelentik, ráadásul jelentős közöttük az infokommunikációs és technológiai fókuszt képviselő cégek aránya. A Deloitte szerint a hazai kkv-k esetében az jelenti az egyik problémát, hogy a K+F projektjeik legtöbbször kiszervezett innovációkként, külső finanszírozásból valósulnak meg.

„Becslések szerint 10 évvel ezelőtt 5 millió dollár kellett egy startup beindításához, manapság elég 5000 dollár. Ám gyakran nem a tőke hiánya hátráltatja a startup cégek indulását. A 2015-ös határidejű felhasználással rendelkezésre álló Jeremie kockázati tőke 350 millió eurós keretének áprilisban egyes becslések szerint közel egyharmadát még nem költötték el. Ráadásul a kkv-k számára a 2014-2020-as időszakban a 2007-2013-as időszakhoz képest várhatóan 3-4-szer több EU társfinanszírozott K+F forrás áll rendelkezésére. A startup cégek és a kkv-k számára tehát nem a forrás elérhetősége lesz a kihívás, hanem a megvalósuló K+F projektek megfelelő kiválasztása, sikerre vitele és a projekt eredményéből bevétel generálása. Ehhez azonban gyakran üzleti tanácsadásra és szakértői mentorálásra szorulnak, mivel csak korlátozott piaci tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor jellemzően nem tudják a tanácsadás, mentorálás költségeit sem fedezni” – tette hozzá Dr. Márkus Csaba.

Így segíthetné valóban az kormány a vállalkozásokat
Nem támogatásokra, sokkal inkább átlátható, egyszerű szabályokra, jogvédelemre és változatos forrásokra lenne szüksége a vállalkozásoknak. Nem csak Magyarországon, mindenhol a világon. Steve Mariotti a Vállalkozásképző Hálózat (Network for Teaching Entrepreneurship) alapítója összeszedte a nyolc legfontosabb dolgot.

Véleményvezér

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában 

A kormány által meghirdetett munkaalapú gazdaság önmagában kevés a felzárkózáshoz.
Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo