Mind a saját munkavállalóknak, mint az üzleti partnereknek megoldható adómentesen az ajándékozás, ha élünk az Szja-törvényben biztosított lehetőséggel. Eszerint ugyanis adómentes a legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet pedig értékhatár nélkül adómentes.
Az adóköteles ajándék
Ha üzleti partnerünknek nem a fenti adómentes tárgykörben kívánunk ajándékozni, akkor az ajándék 1,19-szeres értéke után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ilyenkor ugyanis úgynevezett egyes meghatározott juttatásként adózik, mint üzleti ajándék. Ez összesen 49, 98 százalékos adótehernek felel meg, tehát például egy tízezer forintos fogyasztói árú (tehát áfával együtt számított, bruttó árú) whisky után 4998 forint adót kell fizetni.
Nem árt tudni, a törvény szerint mi az üzleti ajándék, a jogszabály szerencsére elég tág keretet ad: ez a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék. A törvény szövege talán némileg félreérthető, ezért érdemes egyértelműsíteni: a kapcsolatnak kell összefüggnie a juttató tevékenységével, s nem az ajándéknak. Az ajándék tehát lehet bármi, erre nézve a törvény nem tartalmaz megkötést - tájékoztat az ado.hu portál.
Hasonló az adóztatási helyzet a munkavállalóknál, pusztán egy árnyalattal bonyolultabb. A munkavállalók ajándékozásánál ugyanis beszélhetünk csekély értékű ajándékokról is. Csekély értékű ajándék az Szja-törvény meghatározása szerint a minimálbér 10 százalékát (idén tehát 11.100 forint a határ) meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ezt legfeljebb évi három alkalommal lehet adni, s ennek az 1,19-szeres értéke után is 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ez a juttatás is egyes meghatározott juttatásként adózik. Az összesített adóteher tehát ez esetben is 49,98 százalékos, egy ötezer forintos kesztyűnél például 2499 forint.
Ha munkáltató ennél nagyobb értékű ajándékot adna a dolgozónak, annak sincs akadálya, megteheti ugyanekkora adóteher mellett. Figyelni kell a munkáltatónak azonban arra, hogy – akárcsak a cafeteria-elemeknél - minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon juttassa az ajándékot. Mindenkinek meg kell kapnia tehát, vagy egy minden dolgozó által megismerhető szabályzatban kell rögzíteni, ki kaphatja meg. A juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg.
Ha a jutalmat a munkáltató a munkateljesítményhez kívánja kötni, akkor a legbölcsebben akkor jár el, ha a dolgozók karácsonyi jutalmukat pénzben kapják meg hozzácsapva a fizetésükhöz, - ekkor viszont természetesen meg kell fizetni utána az összes munkabérnél szokásos adót és járulékot.
Végezetül érdemes a karácsonyi parti adóvonzatáról is szólni: a törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a reprezentáció, így a rendezvényköltségek 1,19-szeres értéke után is 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Az adó alapja tehát a rendezvény költsége, s a már sokat említett 49,98 százalékos összadóteherrel számolhatunk.
Ha a cég nem maga szervezi a partit, s a rendezvényszervező cég egytételes számlát ad, s nem mellékel listát sem a felmerült költségekről, akkor az szja- és az ehokötelezettség a rendezvényszervező céget terheli.
