Idén éppen huszonöt éves a magyar internet – és csaknem egyidős a világhálóval a spam, azaz a kéretlen levél, más néven levélszemét. Az első kereskedelmi célú spamet egy amerikai házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994. április 12-én úgy, hogy azonos „zöld kártya” hirdetéseket küldtek ki több ezer hírcsoportnak a Usenet hálózatban. Persze a fogadók nem maradtak adósok a válasszal: több százan tiltakoztak felháborodva a házaspárnál, sőt a szerverüket is megpróbálták feltörni.
A kéretlen ajánlatok máig komoly indulatokat váltanak ki: a felhasználók túlnyomó többsége a felmérésekben rendre ezt jelöli meg, mint a leginkább idegesítő marketingeszközt. Persze, ez nem tartja vissza az áradatot, ma a globális email-forgalom több mint fele (57,3 százaléka) ilyen reklámüzenet egy korábbi kutatás szerint. Ez naponta több mint 200 milliárd spamet jelent, egy átlagos magyar felhasználó naponta kb. nyolc ilyen levelet talál a mailboxában.
Nem csoda tehát, hogy sok felhasználó törli ezeket a leveleket, és egy idő után beállítja a küldő címét, hogy egyenesen a spam mappába kerüljenek az emailjei. Márpedig ezt érdemes elkerülni, és nem is következik be, ha betartja az alábbi tanácsainkat!
Mindenkinek a magáét!
Minél több felhasználót akarunk lefedni a hírlevéllel, annál többet árthatunk vele. A fogyasztók ugyanis nem ugyanolyanok, az egyes korcsoportoknak, a különböző kulturális háttérnek stb. köszönhetően, egyetlen üzenet sem működik egyforma hatékonysággal minden felhasználónál. Ezért külön kell kezelnünk az egyes korcsoportokat, a különféle csoportok kulturális hátterét (pl.: a deszkásoknak ne küldjük ugyanazt, amit a bringásoknak, de az egyedülállókat is érdemes másképp megszólítanunk, mint a babaváró szülőket), és lehetőleg ne feledkezzünk meg a célcsoport számára releváns dátumokhoz, eseményekhez igazítani a hírlevelünket. (A jeles napok fontosságáról itt olvashat.)
Akár ahhoz, hogy megállapítsuk, melyik célcsoportba tartoznak a felhasználók, akár az üzenetünk tartalmi-formai meghatározásával kapcsolatban fontos, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk a fogyasztókról. Ezért gyűjtsünk minél több adatot, lehetőleg minden céges oldalunkra látogató potenciális ügyféltől, illetve ha címlistát vásárolunk, ügyeljünk arra, hogy ne csak személytelen elérhetőségekre, hanem komplett, rendszerezett adatbázisra adjunk ki pénzt. Arra viszont fontos ügyelni, hogy nagy vagy több adatbázis komplex használata esetén a hibalehetőség is megsokszorozódik. Ezért fontos, hogy bár minden elérhető adatot össze kell gyűjtenünk a felhasználóinkról, ezt jól rendszerezve tároljuk, és külön emeljük ki a célcsoport szempontjából releváns tényezőket.
A jó felhasználónak a jó emailt!
Minél nagyobb adatbázissal dolgozunk, annál nagyobb az esélye, hogy olyasmibe futunk bele, amibe nem lenne szabad. Inaktív felhasználói elérhetőség vagy jogtalan email címek használata mind sok-sok gondot okozhat. Még a legprofibb szakemberekkel is előfordul, hogy a kiállításokon, konferenciákon stb. összegyűjtött email címek is bekerülnek a hírlevél adatbázisba, így ezekre a címekre is ugyanaz a hírlevél kerül kiküldésre, mint a feliratkozott felhasználóknak. Márpedig ezért, amellett, hogy most már méretes büntetéseket is kaphatunk, a felhasználók haragjával is szembe kell néznünk. Ez pedig többet árthat, mint bármilyen hatósági szankció.
Sok marketinges úgy vélekedik: minél rövidebb, frappánsabb egy címsor, annál jobb az esély a megnyitásra. Ám ez a vélekedés téves: a megnyitási eredmények szinte teljesen állandóak, azaz ugyanolyan jó, vagy éppen rossz lehet a hosszabb vagy rövidebb címsor. A lényeg inkább a tartalomban, a figyelemfelkeltésre alkalmas szavak használatában, és nem a hosszban rejlik. Ugyanakkor sok esetben a hírlevél formai megjelenésével is baj lehet, a designt egy-két évente érdemes a modern elvárásokhoz igazítani. A legtöbb felhasználó például ma már letiltja a flash elemeket a levelezésében (is), míg néhány éve ezek voltak a „menő” grafikai elemek.
Vagy rögtön, vagy sehogy
Ha egy kiküldött megkeresésre nem érkezik még aznap reakció, akkor gyakorlatilag keresztet is vethetünk rá. Ugyanakkor salesnek nem érdemes lemondani a nem válaszolókról. Az első emailt válasz nélkül hagyók több mint ötöde aktivizálható egy második levéllel. Sőt, ha ez sem jön be, az ezt követő harmadik, negyedik, sokadik levélküldéseknek is van még összesen 25 százalék esélye a válasz kicsikarására. Azonban fontos azt figyelembe vennünk, hogy egy felhasználónak csak bizonyos időközönként küldjünk ki promóciós ajánlatot, mert ha naponta tucatjával kapja tőlünk, pillanatok alatt a spamlistán végezhetjük! (Legfeljebb 90 naponként kommunikáljunk az ügyfelekkel, ellenkező esetben elveszítjük őket.)
