Amíg kisebb méretben működött a cég, addig a tulajdonos eldöntötte a legtöbb kérdést. Esetleg a csapat hozott közös döntést bár ez nem túl gyakori a vállalati életben. Viszont amióta megnőtt a vállalkozás, több vezető van, megszaporodtak a megbeszélések. Néha vég nélkülinek tűnnek, olyan témákkal, ami több jelenlévő számára is érdektelen. És ez a "megbeszélés cunami“ távolról sem vezet oda, hogy a korábbinál több, nagyobb volumenű döntést hoznak meg. Épp ellenkezőleg, gyakran inkább elodázzák a kérdéseket.
Több oka is van annak, hogy egy ilyen helyzet kialakul a növekedésben lévő vállalatoknál. Az egyik, hogy az új vezetők egy formálódó, alakuló szervezetbe lépnek be, ahol nincsenek előre leosztva a felelősségi körök, nincsenek szikével megszabva a vezetői határok. Így előfordul, hogy egy-egy témában senki nem érzi magát kompetensnek, inkább vár a többiekre. Máskor viszont ennek a fordítottja igaz: egyszerre többen is úgy érzik, hogy ők az illetékesek egy kérdésben. Beindul a vitatkozás, aminek az eredményeként végül nem születik döntés
Problémát okozhat az is, hogy a nem tulajdonos vezetők nem érzik magukat egyenrangúnak a tulajdonosokkal. Inkább végrehajtó szerepben látják magukat, mint irányítóként, stratégiai döntéshozóként. Várnak a tulajdonosokra, mondván az ő cégük nekik kell eldönteni a nagy kérdéseket.
Előfordul, hogy a vezetők egyszerűen nem tudják, hogyan érdemes egy-egy témában dönteni. Korábban a tulajdonos egyszemélyben döntött, vagy a tulajdonosi kör megbeszélte egymással a kisebb és nagyobb dolgokat és döntésre jutott. Most, hogy kibővült a vezetői kör, már szeretnének ezen túllépni, de nem tisztázták, hogy akkor mi, hogyan dőljön el ezentúl.
Az eredmény gyakran az, hogy csak beszélünk, beszélünk, de valódi döntés nem születik. Vagy születik, de nem az hozza meg, akihez leginkább illetékes a témában.
Ha még nem tették meg, érdemes szétválasztani a döntési szinteket. Ez segíti, hogy mindenki azzal a témával foglalkozzon, amiben kompetens és illetékes így nem rabolják egymás idejét.
Minimum három szintet érdemes elkülöníteni:
- Tulajdonosi szint
- Stratégiai szint
- Operatív szint
a tulajdonosi pozíciót érintő kérdések - függetlenül attól, hogy a tulajdonosok egyébként vezetőként dolgoznak-e a cégben vagy sem. Olyan döntések tartoznak ide, amik befolyásolják, hogy ezen az ágon milyen jövedelemhez jutnak, illetve hogyan változik a cég értéke. Például:
- mennyi pénzt vesznek ki egy-egy évben (osztalék mértéke)
- milyen értékeben vásárolnak eszközöket (beruházási keret)
- bevonnak befektetőt és ha igen, milyen típusút (tulajdoni szerkezet)
- meddig adósodhat el a cég (likviditás)
- mekkora vagy milyen mértékű profitot várnak el (jövedelmezőség)
- kinek mi a célja a céggel (jövőkép)
Döntéshozó fórum
A formális taggyűlések, mellett/helyett legalább 2 alkalommal egy évben érdemes „rendes“, döntéshozó taggyűléseket is tartani. Ezeken át tudják beszélni a fenti a kérdésekből az aktuálisakat. Meg lehet hívni más vezetőket, hogy beszámoljanak, értékeljék a helyzetet, de a döntés szigorúan a tulajdonosoké.
Stratégiai szint
Ide tartoznak a nagyobb horderejű kérdések. Nemcsak azok, amik a vállalat stratégiájára vonatkoznak, hanem azok is, amik a végrehajtásra. Például:
- mennyi pénzt használhat fel egy-egy terület, mint a Marketing, az IT, stb.
- melyik terméket fejlesszék
- milyen vevőcsoportokra fókuszáljanak
- partnereken keresztül, vagy közvetlenül értékesítsenek, stb.
- milyen feladatokat végezzenek a vállalaton belül és mit rendeljenek meg külsős partnerektől
Hatékony megoldás, ha egyfajta „board“-ot képeznek. Ennek a board-nak a tagja az ügyvezető, a tulajdonosok képviselője és a stratégia sikere szempontjából fontos területek vezetői. Így az összes szereplő jelen van, akik a stratégiai szinten kompetensek.
A board-ot érdemes legalább negyedévente összehívni, hogy megvitassa az eredmények alakulását a tervekhez képest és meghozza a szükséges döntéseket.
Az operatív szint
a megvalósításról, a „hogyanokról“ szól. Olyan kérdésekről, mint
- melyik forgalmazótól vegyék az eszközöket
- hogyan építsenek fel egy-egy marketing kampányt
- milyen szoftvert használjanak a vevőnyilvántartásra
Meglepően sok operatív döntéshez valójában nem is kell megbeszélés, mert egyáltalán nem tudnak érdemben hozzátenni a résztvevők. Ezeknél hatékonyabb, ha a szükséges egyeztetések után egyszemélyben dönt valamelyik vezető. (A munkatársak bevonásának a döntésekbe előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Itt elemzi ezeket a Piac & Profit szakértője.)
Dr. Ilosvai Péter partner, menedzsment tanácsadó Konraad Consulting