1. Ne felejtsünk el dokumentálni minden részletet!
Nem tilos, sőt gyakran szükségszerű kölcsönt nyújtani vállalkozásunknak, ha nem képes finanszírozni egy beruházást vagy ha nincs elég fedezet a bérekre, járulékokra. De nem szabad megfeledkezni az ilyenkor szokásos formaságokról. Egyebek között arról, hogyha a taggyűlésnek kell határoznia a tagi kölcsön felvételéről, ilyen határozat nélkül nem tanácsos azt felvenni, hacsak nem szeretnénk adóbírságot a nyakunkba. Figyeljünk arra is, hogy nem írhatja alá a cég nevében a kölcsönszerződést, aki magánszemélyként a kölcsönt nyújtja, leggyakrabban ugyanis a kölcsönadó és a cégtulajdonos egy és ugyanaz. Amennyiben a két aláírás ugyanaz, a szerződés semmis. Egyszemélyes kft. esetén a kölcsönszerződés és a két aláírás nem kivitelezhető, de ez esetben érdemes figyelni arra, hogy átutalással történjen a befizetés vagy ha pénztáron keresztül, akkor őrizzük meg a bizonylatot. Ellenkező esetben fiktívnek minősülhet az ügylet.
2. Számoljunk azzal, hogy vissza kell fizetni a kölcsönt!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagi kölcsönszerződésbe foglalt futamidővel, kamattal és egyéb rögzített feltételekkel vissza kell fizetnie a cégnek a tagi kölcsönt. A tranzakciókat szintén bizonylatokkal kell tudnia alátámasztania. Célszerű inkább hosszabb, akár 10 éves futamidőt is meghatározni a szerződésben, hogy ne fordulhasson elő, hogy a társaság nem fizetőképes és ezért a kölcsönszerződést módosítani kell.
Se túl magas, se túl alacsony kamatot nem célszerű beleírni a kölcsönszerződésbe, leginkább a Nemzeti Banki alapkamatot érdemes figyelembe venni. Ügyeljünk arra, hogy a kölcsön a magánszemély jövedelmét gyarapítja, kölcsönadóként tehát adóznunk kell utána. kamatmentes tagi kölcsönt egy esetben nyújthatunk a cégnek, ha a vállalkozásnak annyi többletjövedelme van egy évben, amennyi a kamatjövedelem meg nem fizetett része. A tagi kölcsön kamat összegével csökkenthető az adóalap
4. Fizesse vissza a cég a kölcsönt az év végéig!
Jobb, ha az adóhivatal nem szerez tudomást arról, hogy egy évben többször is kölcsönadtunk a cégnek. Ehhez az kell, hogy még adott év december 31-e előtt visszafizessük a kölcsönt és így nem kerül bele a mérlegbe a tartozás.
5. Engedjük el a tartozást cégünknek!
Amennyiben a cég fizetésképtelen, elengedhetjük a tartozást, de figyeljünk arra, hogy kölcsönadóként ilyenkor 18 %-os ajándékozási illetéket kell fizetnünk. A vállalkozás ez esetben nem csökkentheti társasági adóalapját a tagi kölcsön összegével.
6. Kalkuláljunk a nyereségminimummal!
A nyereségminimumba beleszámít a cég valamennyi bevétele mellett a vissza nem fizetett tagi kölcsön fele, ezért jól gondoljunk meg, hogy ezzel hazardírozunk-e vagy sem. Fontos, hogy kizárólag a magánszeméllyel fennálló kötelezettség esik a növelő tételek közé. Tehát, amennyiben egy társaságnak egy másik társaság a tulajdonosa, és ettől a gazdasági társaságtól van tulajdonosi kölcsöne, azt nem kell figyelembe venni. Nem számít növelő tételnek az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettség, valamint a ki nem fizetett osztalék sem.
Látszólag az adóalap növelő tétel megállapítása könnyűnek tűnhet. Abban az esetben, ha mindkét év végén a tagi kölcsön egyenlege nulla lesz, első látásra úgy tűnhet, hogy nem keletkezik növekmény. A valóság ezzel szemben az, hogy a napi átlagos állományt kell figyelembe venni, amelynek az évközi mozgások miatt lesz értéke, és ennek az 50 százalékát kell beszámítani a nyereségminimum alapjába.
Az a cég, aki nem megfelelően könyveli a tagi kölcsön nyújtását, elengedését és visszafizetését, s az adóhatóság tudomást szerez erről, akár 200 százalékos adóbírságra is számíthat.
