Igénybe vett K+F-adókedvezményt? Erre ügyeljen, ha jön a NAV!

A 2014-es évre közzétett adó-ellenőrzési irányelvek alapján amennyiben egy adózó K+F adó- vagy adóalap-kedvezményt vett igénybe, nagy valószínűséggel számíthat a NAV ellenőrzésére. Íme öt dolog, amire ügyelnie kell, hogy minden rendben menjen.

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

A Deloitte adótanácsadó és könyvvizsgáló szakértői összegyűjtöttek néhány olyan fontos kérdést, amelyekre minden kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet folytató, illetve ehhez kapcsolódóan adó- vagy adóalap-kedvezményt, illetve pályázati támogatást igénybe vevő adózónak célszerű figyelemmel lennie.

Az erre vonatkozó adószabályok január elsejével módosultak, erről itt olvashat további részleteket!

1. K+F-dokumentáció szükségessége

Jelenleg a K+F-tevékenység dokumentálásának mikéntjét nem határozzák meg jogszabályok, azonban az adózónak világosan alá kell tudni támasztania azon tevékenységének K+F-jellegét, amelyre tekintettel adó- vagy adóalap-kedvezményt vett igénybe. Az elvégzett tevékenység K+F-jellegének alátámasztására feltétlenül javasolt egy részletes dokumentáció készítése, amelyben bemutatják, hogy az adott évben elvégzett tevékenységek miként felelnek meg a tevékenységek K+F szerinti minősítésére vonatkozó kritériumrendszernek, és a kapcsolódó költségek milyen formában/összegben vehetőek figyelembe mint K+F adó- vagy adóalap-kedvezmény.

2. Elkülönített számviteli nyilvántartás szükségessége

Az igénybe vehető K+F-kedvezmény összegét jellemzően az adott adóévben elvégzett K+F-tevékenység közvetlen költsége határozza meg. Emiatt az elvégzett K+F-tevékenység megfelelő dokumentálása mellett az adózónak elkülönítetten kell gyűjtenie a K+F-tevékenység érdekében felmerült minden olyan költséget, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy az egyes K+F-projektjeihez kapcsolódik. Az elkülönített számviteli nyilvántartás formája az adózó saját tevékenységéhez illeszkedve szabadon alakítható ki, azonban elkészítése megkerülhetetlen, mivel ennek hiányában nem támasztható alá a kedvezmény igénybevételének jogszerűsége. Az elkülönített számviteli nyilvántartás alapján gyűjtött költségeket érdemes az előző pontban leírt K+F dokumentációban is szerepeltetni, és az elvégzett K+F feladatokhoz hozzárendelni. Fontos továbbá, hogy a társaságok egyéb számviteli dokumentumai (pl. önköltség-számítási szabályzat, számviteli politika, kiegészítő melléklet) szintén összhangban legyenek az igénybe vett K+F-kedvezményekkel.

Az innováció versenyelőny, de hogyan kell lekönyvelni?
A számviteli és adójogszabályok is sajátos elemeket tartalmaznak a K+F-tevékenység elszámolása, valamint a kapcsolódó adókedvezmények vonatkozásában, ezért fontos áttekinteni az erre vonatkozó szabályokat, amelyek helyes alkalmazásával csökkenthetjük a költségeket.
3. Újszerűség vizsgálata

Mivel a K+F-adókedvezmények számítása során a nem K+F-nek minősülő tevékenységek közvetlen költsége nem vehető figyelembe, kulcsfontosságú a K+F körébe sorolandó, és az abba nem tartozó tevékenységek elhatárolása. Ennek az elhatárolásnak az egyik alapvető értékelési szempontja, hogy a K+F-tevékenység eredményeként létrejövő ismeretben fellelhető-e az újszerűség. Fontos, hogy a K+F minősítés kapcsán fellelhető szakirodalom szerint a K+F-tevékenység eredményének vizsgálatakor nem a szabadalmi eljárások során vizsgált újdonságot kell keresni, hanem a vizsgált eredménynek az újszerűség kritériumának kell megfelelnie. Újszerű az a megszerzett tudás, amely nem nyilvánvaló egy olyan személy számára, aki az érintett területnek az alapvető tudományos és technikai ismeretanyagában jártas. Sajnos gyakran keveredik az „újszerűség” és az „újdonság” fogalma, pedig tartalmilag eltérő fogalmakról van szó, amelyeket a projektek kutatás-fejlesztési jellegének megítélését végző Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is elkülönít minősítési eljárása során.

4. K+F minősítés lehetősége folyamatban lévő és múltbeli projektre vonatkozóan

Annak eldöntésére, hogy egy jövőbeli projekt vagy projektrész K+F-projektnek minősül-e, ha igen, akkor milyen arányban jelennek meg benne a K+F-tevékenységek különböző típusai (alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés), továbbá hogy a projekt „saját tevékenységi körben végzettnek” minősül-e, az SZTNH kérelemre a magyar (adó)hatóságokra is kötelező erővel bíró határozatot hoz. Ugyanakkor lehetőség van folyamatban lévő, illetve múltbéli K+F-projektek utólagos minősítésre is. Az SZTNH ezekben az esetekben ún. szakértői véleményt bocsát ki, amely ugyan nem bír kötelező erővel más hatóságokra nézve, ám mégis nagy biztonságot jelenthet egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a vizsgált tevékenység K+F jellegének alátámasztásakor.

Találmányhasznosítás jogszabályok hálójában
Hiába innovatív egy cég, a találmányok fejlesztéséhez, majd ezek pénzt hozó termékké alakításához számos jogi szabályt kell ismerni, átlátni és jól alkalmazni. Jogi szakértőnk, a DANUBIA IP Innovációs Tanácsadó Kft. most induló sorozatában ebben segít.
5. A kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységek minősítése – kísérleti üzem, próbagyártás

A K+F-nek minősülő projektek/projektrészek leválasztásánál fontos kérdés, hogy a K+F-folyamat időben meddig tart, így a fejlesztési folyamat során meddig tekinthetők az elvégzett tevékenységek kutatás-fejlesztésnek. Ennek során a kísérleti üzem és a próbagyártás folyamatát érdemes megvizsgálni, majd kijelölni a K+F-folyamat végét, amely gondos mérlegelést igényel.

A kísérleti üzem K+F-nek minősítése kapcsán fontos kiemelnünk, hogy amíg az adott termék vagy szolgáltatás fejlesztése nem tekinthető befejezettnek, és így a kísérleti üzem elsődleges célja nem kereskedelmi jellegű, hanem a még fennálló tudományos, technológiai bizonytalanságok feloldását szolgálja, addig elvileg teljesen közömbös, hogy a termékeket részben vagy akár egészükben eladják, így abból akár bevétele is származhat az adózónak.

A próbagyártás az új termékek gyártásbeindítási szakasza, amely általában nem tekinthető kutatás-fejlesztésnek, kivéve, ha új termelési és műszaki megoldásokkal jár (pl. visszacsatoló kutatás), mert ebben a szakaszban a fő cél már nem a termék további fejlesztése, hanem az üzemszerű termelési folyamat beindítása.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.
Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump

Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump 

A közgazdászok pártállás nélkül visítanak.
180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja 

A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo