Az offshore kifejezés sok különböző tevékenységet takarhat, mostani elemzésükben a köznyelvben leginkább elterjedt jelenséget, az adóparadicsomokhoz köthető cégek számát vizsgálták.
„Az adóparadicsomokhoz köthető hazai cégek valamikor a 2000-es évek elején kezdtek elszaporodni, amikor az adók optimalizálása és a tulajdonosi viszonyok elfedése egyre csábítóbb lehetőségként csillogott a vállalkozók eszközparkjában” – kezdi elemzését Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője.Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában az offshore tulajdonosi háttér nem jelent illegális tevékenységet. Vélhetően az egzotikus országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek is fűzi a vállalkozást az adott régióhoz, mégis nehéz indokolni tényleges gazdasági folyamatokkal ezen országokhoz köthető tulajdonosok felülreprezentáltságát.
Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005 és 2009 között volt a leglátványosabb, ekkor néhány év alatt megháromszorozódott az adóparadicsomokba igyekvő vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és rejtőzködési gyakorlat. Jelenleg mintegy 3300 cég működik Magyarországon, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk. A közvetett – közzétett – tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva már 5000 feletti hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.
| Tulajdonos ország | Cégek darabszáma |
| Ciprus | 1 371 |
| Seychelles-szigetek | 737 |
| Egyesült Arab Emírségek | 478 |
| Liechtenstein | 476 |
| Panama | 357 |
| Málta | 280 |
| Belize | 261 |
| Hong Kong | 251 |
| Marshall-szigetek | 147 |
| Szingapúr | 105 |
„A földrajzi távolság és ezen területek lakossága finoman szólva is igen kérdésessé teszi az olyan erős gazdasági kapcsolatot, mint amelyre az ide köthető hazai cégszám enged következtetni” - mondja az Opten elemzője.A csökkenő offshore szám azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy a rejtőzködés és az adóoptimalizálás is visszaszorult. Ahogy az adóhatósági gyakorlat igyekszik mindig visszaszorítani a szürkegazdaságot, úgy a rejtőzködni vágyó vállalkozók is találhatnak mindig új megoldásokat. Ilyen gyakorlat lehet például az, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncban még egyéb országba bejegyzett vállalkozások is szerepelnek. Bár az EU-s szabályozás egyértelmű irányvonalai közé tartozik a cégnyilvántartások egységesítése, ezzel támogatva a hatósági intézmények működését, a teljes tulajdonosi transzparencia még egyelőre várat magára. Emellett a hazai gyakorlatban is vannak tulajdonosi szempontból kevésbé átlátható vállalkozási formák, mint pl. a részvénytársaságok vagy a tőkealapok.
Az ágazati eloszlás vizsgálata is különös képet mutat. Az országban működő offshore cégek 36 százalékának főtevékenysége az ingatlanügyletek. Ez rendkívül magas érték, tekintve, hogy a nem offshore cégeknél ez az arány csupán 8 százalék körül van. Az ingatlanügyletek mellett még sok a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó offshore vállalkozás is.
