Az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek egyik megnyilvánulási formáját tapasztalhattuk az elmúlt hetekben Magyarországon is. Az eddig mért legmagasabb hőmérsékleti értékeket megközelítő, helyenként azt meg is haladó hőhullám kialakulásával kellett számolni. (És ez egyre csak rosszabb lesz.)
A hőség, a napsugárzás és a fizikai munka együttesen a közérzet- és teljesítőképesség jelentős romlása mellett leggyakrabban ájulást, napszúrást, hőpangást, hőkimerülést, hőgutát okozhat a munkavállalóknál, de másodlagosan hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.
Az Országos Tisztifőorvos által elrendelt legmagasabb fokozatú hőségriasztásra (III. fok – riadójelzés) tekintettel a munkavédelmi hatóság a munkahelyi klímakörnyezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából országos munkavédelmi akció.ellenőrzést indított a 2015. július 6–8. közötti időszakban.
Ellenőrzött munkáltatók száma: 304
- Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 81 (26,64%)
- Ellenőrzött munkavállalók száma: 4205 fő
- Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 1075 fő (25,56%)
A hőségben fontos munkavédelmi előírásokról itt olvashat.
Se pohár, se hideg víz
Az ellenőrzött munkáltatók többsége (73,36%-a) eleget tett a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésére szolgáló munkavédelmi előírásoknak, ugyanakkor az ellenőrzések során számos munkavédelmi hiányosságra, illetve szabálytalanságra is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az ellenőrzést végző kormánytisztviselők a 3 nap alatt összesen 130 esetben állapították meg a munkáltatók mulasztását a munkahelyi meleg klímakörnyezettel összefüggésben. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint csak ritkán fordult elő (összesen 5 esetben), hogy a munkáltatók nem biztosítottak védőitalt munkavállalóik számára, ugyanakkor a folyadékveszteség pótlására biztosított ivóvíz hőmérséklete gyakran nem volt megfelelő, mivel hűtéséről nem gondoskodtak, ami főként a vezetékes ivóvízzel el nem látott, szabadtéri munkahelyeken (pl. mezőgazdasági munkák, fűnyírás, parkgondozás) volt jellemző. Ez utóbbi szabálytalanság az ellenőrzött munkáltatók 6,3%-át érintette.
Nincs elég pihenőidő
A zárt térben lévő munkahelyeken egyre gyakoribb, hogy a hálózati ivóvíz mellett hűtött, ingyenesen hozzáférhető italautomatákat, szódavízballonokat is elhelyeznek. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkáltatók túlnyomó többsége biztosította a munkavállalói számára a szükséges pihenőidőt, az ezzel összefüggő szabálytalanság mindössze 5 esetben (a munkáltatók 1,6%-ánál) fordult elő.
Az ellenőrzött munkáltatók a déli órákban gyakrabban tartottak munkaszünetet, voltak olyan munkáltatók is, akik a munka átszervezésével csökkentették a munkavállalók megterhelését (pl. a munkát reggel 6 órakor kezdték, és 11 órakor befejezték a nagy hőség miatt; a fűnyírást a hőhatás szempontjából kritikus időszakban – 11–15 óra között – árnyékos munkaterületen, a fák alatt végezték a dolgozók).
Zárt térben lévő munkahelyeken – pl. a feldolgozóiparban –, ahol a pihenőidők óránkénti kiadására nem volt mindig lehetőség a technológia miatt, a munkáltatók általában nagy gondot fordítottak a munkavállalók egészségének a megőrzésére hosszabb munkaközi szünetek beiktatásával, megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű védőital juttatásával, valamint a pihenőhelyek klimatizálásával, komfortossá tételével.
Egyre több helyen van légkondis pihenő
A munkáltatók a szabadban végzett munkáknál a dolgozókat érő szélsőséges klimatikus hatások megelőzése érdekében pihenőhelyet, napárnyékot, hűsölésre alkalmas helyet általában kialakítottak, igyekeztek a tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó balesetveszélyes helyzetek megelőzésére is nagy figyelmet fordítani.
Egyre több munkahelyen állítanak fel olyan pihenőkonténert, amely légkondicionáló berendezéssel is rendelkezik, de még mindig előfordul, hogy a munkavállalók nem tudják a pihenőidőt árnyékos, illetve a környezethez képest hűvösebb körülmények között eltölteni.
Jellemző hiányosság volt, hogy ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok nem tértek ki a klímakörnyezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, egészségkárosító kockázataira, illetve a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának veszélyeire. Ezekben az esetekben általában hiányoztak a munkavédelmi oktatási tematikából a hőártalmak megelőzését szolgáló ismeretek is. Ez a mulasztás – a munkáltatók 11,2 százalékát érintően – az összes szabálytalanság több mint negyedét (26%) tette ki. Ugyanakkor voltak olyan munkáltatók is, akik a munkavédelmi oktatási tematikába beépítették a hőségriasztás idején közzétett tájékoztató anyagokat, közleménybe foglalt ajánlásokat is.
A felsorolt hiányosságok ellenére az ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége betartotta a hőségriasztás, illetve hőségriadó idején szükséges legfontosabb munkavédelmi előírásokat, és a munkavállalók is tisztában voltak a hőség főbb egészségi hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel.