Az állásokért folytatott versengés eredménye, hogy manapság a fogyasztói szemlélet uralja a munkaerőpiacot. Míg 15-20 éve a képzettség, tapasztalat elég volt, ma sokkal nagyobb értéke van a személyiségnek. Termékként vagyunk jelen az álláspiacon, azaz, ha nincs jó reklámunk, nem mutatjuk meg, miben vagyunk mások, jobbak, értékesebbek, akkor menthetetlenül lemaradunk. Mivel manapság hasonló iskolázottsággal, tudással, tapasztalattal és képességgel rendelkező szakemberek árasztják el az álláspiacot, szükség van a megkülönböztetésre, az úgynevezett személyes márkára, amivel ki lehet tűnni az átlagból. Erre figyelnek fel a toborzással, kiválasztással foglalkozó HR-esek is, viszont ők maguk keveset tesznek tudatosan saját márkájuk érdekében, pedig azoknak, akik mások felett döntenek, tisztában kell lenniük saját értékeikkel, képességeikkel.
Lapos piramis a magyar HR szakma
Hargitai Ágnes, a GE Lighting szenior HR menedzsere úgy látja, a magyar HR szakma olyan, mint egy lapított piramis, kevés az idősebb, nagy nevet szerzett szakember, a képzett, elkötelezett, különböző iparágakban, kultúrákban bevethető HR-esek is viszonylag szűk réteget alkotnak, ezért a friss tudású, célirányosan képzett fiatal humán szakemberek számára nincs más lehetőség, minthogy szakmai fejlődésükön belül egyéni képességeik kibontakoztatásával nyomot hagyjanak és megkülönböztessék magukat a többi piacon lévő "márkától".
Mint mondta, a kapitalista gazdaság kialakulásakor robbanásszerű igény mutatkozott a szakma iránt, a magyar magáncégek mellett külföldi bankok, non-profit intézmények, multinacionális termelővállalatok kerestek megalapozott tudású embereket, de több lehetőségük adódott a szerteágazó hátterű, idegen nyelve(ke)t jól beszélő, vállalkozó szellemű embereknek is. Akkor azonban még nem volt szó márkaépítésről, Hargitai Ágnes szavaival élve inkább masszív szakmai "továbbképzésről" lehetett beszélni. "A természetes telítődés után indult meg a minőségi cserék korszaka, számos fejvadász cég örömére. Ők indították el akaratlanul is a magyar választék kategorizálását, szintezését és minősítését. Innentől beszélhetünk a személyes márkaépítés jelentőségéről, amikor valakinek egyszerre - vagy szép lassan - neve lesz" - mesélte a GE HR menedzsere.
A személyes márka jelentősége
"A személyes márka a másokban rólunk létrejött kép, ami a velünk való találkozások, tapasztalások alapján alakul ki. A Young and Rubicam BAV modellje szerint a márkák négy pilléren alapulnak: megkülönböztetés, relevancia, megbecsültség és ismeretség. Ezt a logikát használva a személyes márkaépítés folyamatában, a megkülönböztetés és relevancia a márka jövőbeni potenciálját adja, az ismertség és megbecsültség pedig a jelenlegi helyzetre utal" - magyarázta lapunknak Vass Andrea több mint tíz éves marketingkommunikációs iparági háttérrel rendelkező business coach, tréner. Hozzátette: annak, hogy a személyes márkával foglalkozunk, az is hozadéka, hogy tisztába kerülünk saját erősségeinkkel, mélyül az önismeretünk és tudatosabbak leszünk a karrierünkkel kapcsolatos döntések meghozatalánál. Fontos azonban, hogy a személyes márkát csak valódi értékekre építsük, hogy az ezekre alapozott ígéretünket be tudjuk váltani.
A szakember elmondása szerint ebbe a folyamatba beletartozik, hogy tudatosítjuk, miként hatunk másokra és foglalkozunk a kapott visszajelzésekkel. A személyes márkaépítés során felfedezzük és megfogalmazzuk értékeinket, meghatározzuk, mi az a kombináció, márkaígéret, ami releváns és egyben egyedi is a piacon és megnézzük, miként tudjuk mindezt kifejezni és következetesen nyújtani a célcsoportunk számára. "Tévhit, hogy a személyes márkaépítés a valóságtól elrugaszkodott kreált képet jelent, a magunk "megcsinálását", épp ellenkezőleg: magunk megismerését és kibontását jelenti. Ugyanakkor, ha csak kommunikáció van a személyes márkaépítés mögött, és hiányzik a tudás, a szakmaiság, az igényesség, a minőség, nem lehet tartósan piacképesnek maradni. A rólunk alkotott képben, a megítélésünkben fontos szerepe van a szakmaiságnak" - hangsúlyozta Vass Andrea, aki szerint mindenkiben megvan az az egyediség, amire építeni lehet, csak felszínre kell hozni.
A folyamatos fejlődés követelmény
Ezt a célt tűzte ki tavaly Dara Péter coach, a DEVISE Hungary ügyvezetője is, amikor HR-esek számára indított HR-es márkaépítés néven személyes márkaépítés képzést. Mint a szakember elmondta, az elmúlt években több száz HR vezető szerepelt konferenciáin, rendezvényein, és előfordult, hogy az ismert HR-es előadásában elhangzottak jónak tűntek szakmailag, később azonban kiderült, ami a valóságban történt, kevésbé volt olyan jó. Szerinte viszont mindez kitűnően példázza, milyen remekül el lehet adni valamit, ha arra felkészül az illető, míg sokak akkor sem tudják eladni magukat a szakmájukban, ha valóban jók. "Ez a legtöbb embernek nincs a génjeiben, de meg lehet tanulni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a magyar HR-esek nem tesznek eleget saját fejlesztésükért.
Dara Péter megdöbbentőnek nevezte, hogy míg bizonyos szakmákban havonta kell új ismeretet szerezni a munkaköri feladatok ellátásához, a képzésekért is felelős HR területén valaki úgy tölthet be pozíciót, hogy diplomája megszerzése óta nem fejlesztette magát. "Sokan a vállalati büdzsére fogják, hogy nem tudják fejleszteni magukat, pedig erre pénz nélkül is lehetőség lenne, el lehet mélyülni a szakirodalomban, részt lehet venni ingyenes rendezvényeken, kutatásokban, illetve ma már számos szakmai kapcsolatépítési, tudásmegosztási lehetőség van" - hívta fel a figyelmet a DEVISE Hungary ügyvezetője.
Vannak, akik élnek is ezekkel a lehetőségekkel, Hargitai Ágnes például a számára érdekes szakmai fórumokon szinte kötelező jelleggel részt vesz. Mint mondta, egyelőre tudományos munkával, kutatással, publikációval nem tud foglalkozni, de számos szakkönyve van, amelyekben bármilyen témának utána tud nézni. Úgy véli, míg egy jó nevű termékmárkától elvárás, hogy stabil, megbízható minőséget nyújtson, a személyiségmárkával szembeni alapvető követelmény a folyamatos fejlődés. A HR szakmában pedig ennek egyik eleme az elmélyedés, a specializáció, és ezen keresztül a tekintély megalapozása. Szerinte a kifinomult előadókészség ugyancsak követelmény, mivel a HR a cégvezetés munkájának egyik támasztéka, "az a művészet, amelynek segítségével a vállalati célok egyben az ott dolgozók megelégedésére is valósulnak meg". Ennek pedig egyik feltétele az egyenes, érthető üzenetek megfogalmazása.
Közösségi média - ami meghatároz?
Megoszlanak a vélemények a közösségi oldalak társadalomra gyakorolt hatásairól, ugyanakkor a személyes márkaépítés oldaláról megközelítve meghatározóak. Vass Andrea úgy véli, a közösségi oldalakon való ésszerű, tudatos jelenlét sok szempontból jó lehetőség. Az azonos szakmába tartozókkal például gyorsan véleményt cserélhetünk, a szakmánkat illetően értesülhetünk a legfrissebb információkról, vagyis "benne vagyunk a vérkeringésben". "A szakmai blogírás jó eszköz olyan kiváló, de introvertált szakembereknek, akik kevésbé szívesen élnek a networking eszközeivel, viszont jól írnak és ezen a módon ki tudják fejezni magukat, meg tudják mutatni értékeiket" - fejtette ki a tréner.
Hargitai Ágnes csatlakozott néhány önkéntes alapon szerveződött szakmai fórumhoz, de a közösségi oldalak általában nem vonzzák, mivel a nyelvezetük, a témák és a hozzászólások minősége, színvonala, tartalma nagyon különböző. Ezen okból vagy sem, de kevés HR-es él márkaépítés céljából a közösségi média eszközeivel. Pedig Dara Péter szerint fontos lenne megtanulni a használatát, mivel általa tudatosan lehet befolyásolni, mi jelenik meg rólunk az interneten, így ismertségünket, szakmaiságunkat erősíteni tudjuk.
A szakember úgy látja, sokan még csak az iwiw-ről, a Facebookról hallottak, a Twitternek viszont a felületét sem látták, és sokan nem ismerik a világ jelenleg legnagyobb szakmai közösségi médiáját, a LinkedIn-t sem, vagy ha mégis, akkor tevékenységük kimerül annyiban, hogy regisztráltak, feltöltötték nevüket és jelenlegi beosztásukat. "A világ halad, számos olyan kommunikációs csatorna létezik a közösségi médiától a blogíráson, a publikáláson át a nyilvános szakmai előadásokon vagy akár a szakmai klubban történő tapasztalat-megosztáson keresztül, amelyek egyszerre több célt is eredményeznek. Így a kapcsolati tőke növelését, a szakmaiság hírének elterjesztését, a jobb érvényesülést, a profibbá válást, s nem utolsó sorban az állás elvesztése esetén könnyebb és gyorsabb álláshoz jutást" - nyomatékosította a szakember.
A sikeres karrier alapja a személyes márka
Dara Péter szerint azért fontos, hogy egy HR-es tisztában legyen saját értékeivel, helyzetével, és figyeljen környezete visszajelzéseire, mert más szakterületekhez képest sokkal nagyobb a felelőssége az emberek vonatkozásában. Persze más szakmákhoz hasonlóan a HR-esek között is vannak sokan, akik nem akarnak kitűnni a tömegből, nem akarnak márkává válni, előrébb jutni, hanem megelégszenek kisebb eredményekkel, azzal, ha nem terhelik túl, ha nincs konfrontáció, kevesebb a stresszt jelentő feladat. "Viszont azoknak a sikerességét befolyásolhatja a jól felépített személyiség, a HR-es márka, akik jelentős hozzáadott értéket szeretnének jelenteni munkáltatójuk számára, akik nem végrehajtó, hanem meghatározó, akár stratégiai fontosságú szerep betöltésére törekszenek, vagy akár országhatáron túli munkákban gondolkoznak" - fogalmazott a szakember. Mint mondta, ehhez arra van szükség, hogy az illető valamiben egyedi, különleges legyen, meg lehessen különböztetni másoktól, amiről meg kell győzni másokat. Ennek számos módja, színtere van mind szervezeten belül, mind a külvilág felé történő márkaépítés során. "Ezek megfelelő ismerete, a szükséges eszközök, megoldások alkalmazása, mixe eredményez igazán sikert" - szögezte le Dara.
Hozzátette: a márkaépítés alapja az önismeret, a kellő szakmai felkészültségre alapozott kőkemény munka, valamint a tudatosság. "Szakmai felkészültség nélkül ideig-óráig fel lehet építeni valamit, de aztán nagyot lehet bukni. Az önismeret azért fontos, mert ha valaki nincs tisztában önmagával, erősségeivel-gyengeségeivel, nem tud reális célokat kitűzni maga elé, akkor könnyen illúziókat kergethet, s ennek kudarc lesz a vége. Tudatosságra pedig azért van szükség, mert lehet ugyan karriert csinálni véletlenszerűen is, a tudatos karrierépítés, a személyes HR-es márka kialakítása gyorsabb és tartósabb eredményre vezethet" - hangsúlyozta a DEVISE Hungary ügyvezetője.
A tömegből való kiemelkedés veszélyei
A szakemberek szerint túlzásba sem szabad vinni a márkaépítést. "Aki aránytalanul sok időt fordít erre, azt óhatatlanul a napi tevékenységének rovására teheti meg. Ez veszélyt is hordoz magában, hiszen a márkateremtés alapja a mérhető, kimutatható eredmények felmutatása" - vélekedett Hargitai Ágnes, aki szerint fontos, hogy a márka ismertsége, elismertsége és kedveltsége között egyensúly legyen. "A rosszul értelmezett személyes márkaépítés akkor kerül előtérbe, amikor a PR bekapcsolódik a HR-be, rendszerint valami helyett. Bárki elsajátíthatja a márkaépítés fogásait a szakanyagokból, de ha ennyi az egész, hamar kiderül, hogy 'a király meztelen'" - fogalmazott.
Dara Péter az ismeretlenségből, a tömegből történő kiemelkedés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ha ugyanis valaki a tömegből felfelé törekszik, az általában megosztja az embereket, és ezt el kell tudni fogadni. Másrészt nem szabad összekeverni az ismertséget a népszerűséggel, vagyis tisztában kell lenni azzal, hogy nem fog mindenki szeretni bennünket. "Aki kizárólag szeretetre vágyik, annak nem biztos, hogy önálló márkává kell válnia" - fogalmazott az ügyvezető, aki nem ígéri, hogy egy csapásra hírnevet és karriert lehet építeni: a személyes márkaépítés ugyanis folyamatos önmarketing, hosszú távú tevékenység és rengeteg munkával jár.
