Hogyan kell adózni céges buli után?

A nyár a céges rendezvények, tréningek, utazások egyik legfontosabb időszaka. Nem mindegy azonban, hogyan kell adózni ezek után a rendezvények után, mivel egyes elemek a munkavállalók szempontjából bevételnek minősülnek.

Nem mindegy, mi minősül juttatásnak, és mi bevételnek – Kép: Fotolia

A nyár közeledtével a szabadságolások mellett megkezdődik a munkavállalóknak szervezett továbbképzések, szakmai napok időszaka is. Általánosan elfogadott tény, hogy a társaságok életében a sikeres működés egyik alapvető fontosságú feltétele a megfelelő munkatársak kiválasztása, a jó munkahelyi közérzet és környezet biztosítása és fenntartása. Mindemellett szükséges a munkatársak szakmai ismereteinek a szinten tartása – lehetőség szerinti bővítése –, illetőleg felkészítésük a jövőbeni kihívásokra, az elvárásoknak történő megfelelésre.

Szintén általánosan elfogadott, hogy a társaságok időközönként tartanak olyan üzleti, hivatali rendezvényeket, amelyek a munkavégzéssel kapcsolatos meghatározott célokra szerveződnek, és az előbb említett célokat hivatottak biztosítani. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a rendezvényen a szakmai programok mellett minden bizonnyal megvalósulnak nem szakmai, hanem szabadidős programok is (pl. sportprogram, játékos vetélkedők stb.) Ezek a programok ugyanis javítják a munkahelyi hangulatot, és így fokozzák a munkatársak termelékenységét. A jobb hangulathoz hat tippet adunk.

Az ilyen munkahelyi rendezvényeken történő általában ingyenes (vagy kedvezményes) részvétel révén a munkatársak egy sajátos, nem pénzbeli jövedelmet szereznek, juttatásban részesülnek (pl. a rendezvényen történő étel-, italfogyasztás, szórakozási lehetőség, oktatási-képzési szolgáltatás, szállás és utazás stb.). (Bár a legtöbb céges bulin viszonylag szolidan mulatnak a magyarok.) Az egyes juttatások adózásával kapcsolatosan az szja-törvény a rendezvény jellegétől függően különböző rendelkezéseket tartalmaz. A felmerülő költségeknek lehetnek olyan összetevői, amelyek mindenképpen a magánszemély bevételének minősülnek, és fizetendő közterhek társulnak hozzájuk, illetve olyan elemei is, amelyek a magánszemély szempontjából nem számítanak bevételnek, így adózni sem kell utánuk.

Céges parti – a vezető szemszögéből
A céges mulatságok általában már a „kiengedés” időszakába esnek. A vezetőnek viszont ez még munka, fontos és komoly feladat, amit nem szabad elhanyagolni. Soha nincs nagyobb szükség a cégvezető arányérzékére, mint ilyen alkalmakkor, mert nem szabad szem elől tévesztenie: ilyenkor fokozottan is igaz, ő a példa (a viszonyítási pont) a munkatársai számára.
A felmerülő egyes költségelemeket ezért célszerű egyenként megvizsgálni, és felállítani a következő 3 kategóriát:

bevételnek nem minősülő egyes elemek

biztosan bevételnek minősülő egyes elemek

a rendezvény jellege alapján besorolható egyes elemek

Az olyan költségelemek, amelyek egyértelműen a szervezett szakmai rendezvényhez kötődnek, és a szabadidős programok szempontjából nem bírnak jelentőséggel, nem minősülnek a magánszemély szempontjából bevételnek, így közterhek sem kapcsolódnak hozzájuk. Ilyen elemek lehetnek – a teljesség igénye nélkül – a szakmai programra bérelt termek díja, a használt eszközök (projektor, kivetítő, hangosítás stb.) bérleti díja, az igénybe vett technikus költsége stb.

A munkáltatói rendezvényeken, képzéseken azok jellege, időtartama alapján általában sor kerül a résztvevők megvendégelésére, étel-, ital-, frissítő- és kávéfogyasztás biztosítására. Függetlenül attól, hogy a biztosított étel-, italfogyasztás a szakmai részhez vagy a szabadidős programokhoz kapcsolódik-e, azt mindenképpen a magánszemély bevételének kell tekinteni, és az vagy mint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy mint a döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényhez kapcsolódó étkezés egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a társaságot mint kifizetőt 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, valamint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Az étel-italfogyasztás mellett ugyancsak a magánszemély adóköteles bevételének fognak minősülni azok a költségelemek, amelyek egyértelműen nem a szakmai rendezvényhez kötődnek, kizárólag a szabadidős programok miatt merültek fel. Ilyennek minősülnek többek között a szabadidős, szórakozási programok, a különböző sportprogramok, terem- és pályahasználatok stb.  A juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a társaságot mint kifizetőt szintén 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A költségek legnagyobb részét kitevő utazási, illetve szállásköltségek esetében egyértelmű besorolás nem adható. A juttatás minden körülményét gondosan mérlegelve lehet besorolni magát a rendezvényt

vagy hivatali, üzleti utazásnak,

vagy döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvénynek.

A legextrémebb bónuszok
De mit adtak nekünk a rómaiak? – hangzik a kérdés a Monthy Python társulat kultikus filmjében. Hasonlóan hosszú felsorolás következhet arra a felvetésre, hogy mit ad a munkáltató. A béren kívüli juttatások között néhány extrém példa is van.
A rendezvény akkor tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, ha az a magánszemély jövedelmének megszerzése és a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében merült fel. A hivatali, üzleti utazás szállásdíját és az utazási költséget a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, tehát az nem jelent adóköteles juttatást.

Ezzel szemben, amennyiben a rendezvény összes körülményét mérlegelve arra a következtetésre lehet jutni, hogy az inkább szabadidős és nem szakmai programok eltöltésére irányult, akkor a társaságot mint kifizetőt a juttatás bruttó összegének 1,19-szerese után a korábban ismertetett adókötelezettségek terhelik.

A NAV a vizsgálatai során kiemelten kezeli az ilyen rendezvények ellenőrzését, és nyilvánvalóan az a célja, hogy minél több juttatást behúzzon az adókötelezettséggel terhelt körbe, és megállapítsa, hogy a rendezvény csak látszólagosan hivatali, üzleti utazás, valójában döntően szabadidős programok eltöltésére irányult.  A legtöbb esetben egzakt igazolást, bizonyítást a jegyzőkönyv nem tartalmaz, csak egy hosszú felsorolást az utazás részleteiről, körülményeiről, majd egy általános megállapítást arra nézve, hogy – a fentieket gondosan mérlegelve – megállapították, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti utazás. A NAV a következő tényezők mérlegelése alapján minősítheti a utazást látszólagosan hivatali, üzleti utazásnak:

szervezés, reklám, hirdetés,

útvonal, úti cél,

tartózkodási idő,

tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya.

A rendezvény besorolása kétségtelenül meghatározza a kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonhatóságát is. Az egyes költségelemek besorolását és adózási következményeit, a rendezvények jellegét célszerű szakmailag jártas adótanácsadóval átnézetni, elkerülendő egy nem várt adóhatósági megállapítást.

Véleményvezér

Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo