A bírói gyakorlat alapján a szerződésben kikötött teljesítési határidő elmulasztása önmagában nem eredményezi a teljesítés lehetetlenné válását. Ilyenkor a késedelem, illetve a késedelmi kötbér jogkövetkezményei alkalmazandóak, ha a teljesítésnek a továbbiakban sincs fizikai, illetve jogi akadálya. Ha azonban a teljesítés a szerződéses kötelezettség jellege miatt van határidőhöz kötve – például egy menyasszonyi ruha megvarrása – úgy a határidő elmulasztása a teljesítés lehetetlenné válását idézi elő, amely a szerződés megszűnéséhez vezet.

Mikor szünteti meg a vis maior a szerződést?

Ha a vis maior körülmény nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését, abban az esetben a szerződés megszűnik. A feleknek a lehetetlenné válásról késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a másik felet. Ebben az esetben – a szerződés megszűnésére tekintettel – a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.

Amennyiben a lehetetlenülés egyúttal kárt is okoz, a kártérítési felelősség aszerint alakul, hogy mi okozta a teljesítés lehetetlenné válását. Amennyiben a körülmények mérlegelése alapján a vis maior esemény az oka      (tehát az ok-okozati kapcsolat fennáll), úgy egyik félt sem terheli kártérítési felelősség a szerződés megszűnése miatt. Azt, hogy a teljesítés lehetetlenülése a vis maior miatt következett be, illetve azt, hogy a kártérítés alóli mentesülés feltételei fennállnak, a vis maiorra hivatkozó félnek kell bizonyítania.

Jó példa erre az esetkörre az EU által egyes termékekre bevezetett kiviteli és behozatali tilalom: ha ezek a jogszabályok egy már megkötött szerződés teljesítését lehetetlenítik el, úgy a szerződés megszűnik és a felek nem tartoznak egymásnak kártérítéssel.

Mi történik abban az esetben, ha a szerződés nem szűnik meg?

A teljesítés vis maior esemény miatti nehezebbé válása nem eredményezi automatikusan a szerződés megszűnését. A kötelezettnek ilyen körülmények között is kötelessége teljesíteni a szerződésben vállaltakat.

Ebben az esetben a kialakult helyzetre megoldást jelenthet, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést a kötelezett helyzetének segítése érdekében. Ha erre irányuló közös akarat nincs a felek között, akkor a Ptk. lehetőséget biztosít a kötelezettnek arra, hogy kezdeményezze a szerződés bíróság általi módosítását. Erre azonban csak tartós jogviszony esetén van lehetősége.

„Ha egy szerződő fél az Ukrajnában zajló háborúra vagy az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól – függetlenül attól, hogy a fentiek közül mely jogkövetkezményt kívánja alkalmazni – nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a háború következményei mikor és milyen mértékben voltak előreláthatóak, illetve az adott szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg” – hangsúlyozza Kelemen Dániel.