A járvány idején különösen fontos szem előtt tartani a koronavírus-válság gazdasági következményeit, máskülönben a közegészségügyi katasztrófa elkerülése után döbbenünk csak rá, hogy a gazdaság romokban hever.
„Már most el kell kezdenünk stratégiákat alkotni a posztrecessziós időszak kezdetére. Elengedhetetlen az egyensúly megteremtése az egészségügyi és gazdasági megfontolások között a koronavírus-krízis kezelése során: Kína gazdasága csupán két és fél héttel a lezárás után újraindult és hat hét elteltével úgy tűnik, visszatérhet a szokásos kerékvágásba.” – magyarázza Schannen Frigyes.
A mostanihoz hasonló szituációk kezelésére hozta létre a Roland Berger a „Megbízható újraindítás” elnevezésű akciótervet. A lezárás ideje alatt és amíg az új fertőzések aránya el nem éri a csúcspontot (becslések szerint 3–8 hét), a cselekvési terv olyan intézkedéseket ajánl, amelyekkel biztosítható a termelés ütemes és biztonságos újraindítása az adott iparágakban, szektorokban és régiókban, ahogy azt a körülmények (fokozatosan) megengedik.
Ezután a termelékenység folyamatos és tudatos növelésével visszatérhetünk egy olyan gazdasági „normálhoz”, amely bizonyos szempontból akár kedvezőbb is lehet az előző állapothoz képest – fejlettebb, szerte ágazóbb digitális megoldásokkal, biztonságosabb ellátási hálózatokkal és agilisabb munkamódszerekkel lesznek felvértezve a vállalatok.
A Roland Berger akcióterve három lépésből áll
Amíg az új fertőzések száma drasztikusan növekszik, feltétlenül be kell tartani a szigorú izolációs előírásokat, ugyanakkor lényeges, hogy a gyártással foglalkozó cégek összetett védelmi stratégiával rendelkezzenek. Elengedhetetlen a vírustesztelési lehetőségek megléte és az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása, valamint elegendő mennyiségű védőeszközt, pl. maszkokat, kesztyűket és fertőtlenítőszereket is biztosítani kell a munkatársak számára.
A második lépésben a „Megbízható újraindítás” szerint biztosítani kell, hogy társadalmunk és a gazdaságunk lépcsőzetesen vegye fel újra a ritmust. Azt ajánlják, hogy lépésről lépésre haladjunk: először a közszolgáltatásokat kell visszaállítani. Ez érvényes az iskolákra és a gyermekgondozásra, mivel az elmúlt hetek azt mutatják, hogy a szokásos gazdasági aktivitás elérése nem lehetséges ezen közszolgáltatások nélkül. Ezután az árukereskedelmi forgalom szabaddá tétele következik, továbbá a gyáraknak és cégeknek muszáj megfelelő biztonsági intézkedéseket bevezetni, melyekkel lehetővé tehetik a koronavírus-járvány körülményei közötti munkavégzést. Ez elsősorban a gyártási szektort és a hozzá kapcsolódó, annak működését lehetővé tevő szolgáltatásokat érinti.
Az intézkedéseket ebben a sorrendben kell megtenni, mivel a kereslet és kínálat relevanciája folyamatosan változhat a válság előrehaladtával. A válság akut szakaszában elsősorban a gazdasági ellátás biztosításán van a hangsúly, pénzügyi injekciók, kölcsönök és állami támogatások segítségével. Miután a válság elérte a csúcspontot, a gazdasági kereslet növelésére kell összpontosítani.
A Roland Berger az autóipari termelés előmozdítása érdekében számos konkrét kormányzati intézkedést javasol, mint például az elektromos járművekre vonatkozó támogatás növelését akár Németországban már jól bevált roncsautóbeszámítás újra bevezetésével, az alacsony kibocsátású járművekre nyújtott nagyobb értékű szubvenciók biztosítását és a kibocsátási határértékek megszegése miatti büntetések elhalasztását. A kiskereskedelemmel kapcsolatosan, különösen a vendéglátás / turizmus területén olyan intézkedéseket javasolnak, mint a fogyasztói utalványok kibocsátása, az ÁFA vagy egyéb adók ideiglenes csökkentése és egyéb adókedvezmények bevezetése.
A harmadik lépés, hogy le kell vonnunk a járvány hatására létrejött társadalmi és gazdasági problémák tanulságait. A vállalatoknak jobban át kell gondolniuk beruházásaikat, javítaniuk kell a válságokkal szembeni ellenállóképességüket, finomítaniuk kell digitális üzleti modelljeiket és agilis működési módszertant kell bevezetniük. A termelőiparban alapvetően fontos a regionális és helyi ellátási hálózatok és partnerségek megerősítése.
A közéletben világossá vált, hogy az ország minden szintjén sürgősen szükség van a digitális oktatási megoldások bevezetésére. Ennek előfeltétele a hálózati infrastruktúra gyorsított kiterjesztése országszerte.
„A legfontosabb, hogy a vállalatok belássák: senki sem állt igazán készen erre a krízishelyzetre, és mindannyiunk élete gyökeresen megváltozott. A gazdaság újraindítása, a megbízható újra indulás és a stabil növekedés biztosítása után olyan stratégiák kidolgozásán kell munkálkodnunk, melyekkel szervezeteink át tudják majd vészelni a következő veszélyhelyzetet is” – tette hozzá Schannen Frigyes.
