A kereskedelmi egységek működésük során több hatósággal is kapcsolatban vannak a vállalkozás alapításától a folyamatos üzemelésük során. A különböző hatóságok ellenőrző tevékenysége részben eltérő területekre irányul, de hasonló tevékenységeket több hatóság is ellenőrizhet. Hogy melyik mit vizsgál, arról itt olvashat bővebben. Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot talál az ellenőrző hatóság, alapvetően bírságot szab ki. De emellett, súlyos szabálytalanság esetén másfajta szankciókkal is szembesülhet a cég.
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF):
- súlyos veszélyeztetés esetén a munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltilthatja
- elrendelheti a munkavállaló egészségét veszélyeztető üzem/üzemrész felfüggesztését
- kérheti a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását , ha azt elmulasztották, vagy nem a szabályok szerint végezték.
- felfüggesztheti a munkaeszközök és egyéni védőfelszerelések működését, használatát, ha az nem rendelkezik minőségi bizonyítvánnyal.
- bírságokat róhat ki.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ):
- letilthatja, feltételhez kötheti a tevékenység folytatását
- élelmiszert fogyasztásra alkalmatlannak, csökkentett minőségűnek minősíthet
- javaslatot tehet a működési engedély bevonására
- szabálysértési bírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki
- súlyos veszély, rendkívüli események esetén igénybe veheti a rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem közreműködését.
Gazdasági és Versenyhivatal (GVH):
- előírhatja a jogsértő magatartás beszüntetését,
- elégtétel adására kötelezheti a jogsértőt,
- kártérítést ítélhet meg (a bíróság hatáskörébe tartozik),
- bírságot szabhat ki.
- Fogyasztó megtévesztése esetén
- A káros versenykorlátozások tilalma során (kartell tilalom)
- Gazdasági erőfölénnyel való visszaéléskor
- Fúziókontroll esetén (káros monopolhelyzetek kialakulásakor) (Ezen a területen jelentős változásokat hozott egy július 1-től hatályos törvénymódosítás.)
- Tisztességtelen piaci magatartás: pl.
a. Ha az áru ára nem áll összhangban a termék minőségével.
b. Ha az áru indokolatlan közvetítői díjakat tartalmaz,
c. Ha olyan ráfordításokat is érvényesítenek az árakban, amit a jogszabály tilt,
d. Ha alapos indok nélkül alacsonyabb áru termék helyett magasabb áru terméket hoznak forgalomba.