„A termelési számokat tekintve 2016 eleje óta egyenletes erős ütemben növekszik az építőipar, nem volt ez másképpen idén nyáron sem” – kezdi az elemzését Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Júniusban és júliusban 2 számjegyű növekedési arányok voltak jellemzőek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindegyik építőipari ágazat szépen teljesített termelés, szerződésállomány és új szerződésállomány tekintetében is.
A növekedés természetesen jó hír, de ugyanakkor az ilyen mértékű emelkedés már veszélyeket is hordoz magában. Nyilvánvalóan a termelő kapacitás, a gépek, a specialisták és a szakmunkások száma és minősége nem tud évről évre 30-50 százalékos növekedést produkálni. Emiatt a növekedés egyes területeken erős áremelkedéssel és minőségügyi problémákkal is együtt járhat. Nem beszélve a nagy piaci projektek finanszírozási kérdéseiről, amelyek szintén nagy kockázati tényezőt visznek az ágazat jövőjébe.
A megnövekedett kereslet és termelés a cégalapítási számokban is erősen meglátszik. A nyári hónapokban 15 százalékkal növekedett a cégalapítások száma 2017 nyarához képest is, amely már szintén magas bázist jelentett.
2018 nyarán a cégalapítások mellett 987 cégtörlés lett közzétéve az ágazatban. Így a hazai ágazatok közül szinte egyedülállóan növekszik a szektorban lévő működő cégek száma. Megnyugodni az ágazat szereplőinek azért távolról sem lehet, a magas cégalapítási és cégtörlési arány összességében magas fluktuációt jelent, ami egészségtelen a cégstruktúra szempontjából. Havonta még mindig 50-60 felszámolás indul az ágazatban, ami jóval kedvezőbb a korábbi évek adataihoz képest, de még mindig veszélyesen magas és sok kifizetetlen számlát jelent.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) augusztusra vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 18-19 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Baranya, Vas és Zala megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye produkálta.
