A számok mellett - mekkora az árbevétel és a profit, van-e elegendő saját tőkéje a cégnek – legalább akkora szerepet játszanak az „egyéb tényezők”, melyek meglétén vagy épp hiányán is állhat vagy bukhat hitelünk. Mik lehetnek ezek? Szakértő partnerünk, a Bankmonitor segítségével összegyűjtöttük a három legfontosabb tényezőt.

Van bizonyítéka arra, hogy ért ahhoz, amit csinál?

Félreértés ne essék, senki nem kérdőjelezi meg képességünket, rátermettségünket és saját magunkba vetett hitünket. Azt is mindenki tudja, hogy időnként nem árt megújulni, kilépni a megszokottból és valami újba fogni… Csakhogy a bankok nem így gondolkoznak. Ők kézzelfogható bizonyítékot várnak tőlünk arról, hogy amit csinálunk, ahhoz értünk. Szakértelmünk és tapasztalatunk biztosítja a cég folyamatos működését és eredménytermelését (ami ugye elengedhetetlen ahhoz, hogy a felvett hitelt vissza tudjuk fizetni).

Sajnos a tulajdonosi hozzáértést és tapasztalatot az alkalmazottak szakértelme részben csak tudja pótolni, vagy erősíteni. Tegyük a szívünkre kezünket, ebben van némi igazság: a tulajdonosi szemlélet nem egyenlő az alkalmazottival, legyen akár milyen jól kidolgozott motivációs rendszerünk. Összefoglalóan, a bankok olyan beruházást, tevékenységet hiteleznek szívesen, amiben a tulajdonos megfelelő szakmai múlttal rendelkezik. Ha valami egészen újba szeretnénk fogni, előbb bizonyítanunk kell.

Alternatív lehetőségként alapozhatjuk az új tevékenységhez szükséges hitelfelvételt meglévő tevékenységünkből származó eredménytermelő képességünkre. Például egy jól működő pékség tulajdonosaként fodrászüzletet szeretnénk feleségünk számára nyitni, és ehhez hitelt felvenni. Megoldható, ha a pékség rendelkezik akkora profittal, ami elbírja törlesztéseket és készfizető kezesként beáll a fodrászüzlet mögé. Persze tudjuk, hogy nem minden vállalkozó van ebben a szerencsés helyzetben…

A kockázatot tulajdonosként is bevállalja?

Ha a vállalkozó maga is hisz abban, hogy eredményes lesz a beruházása, azt semmi más nem bizonyítja jobban a bankok számára, mint a tulajdonosi készfizető kezességvállalás. A tulajdonosi készfizető kezességvállalás egy komoly vállalás, sok tulajdonos számára elrettentő. Nem eszik azonban olyan forrón a kását. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a bankoknak sem az az érdekük - és itt most tényleg kizárunk minden „humánus tényezőt”-, hogy egy kezességvállalást érvényesítsen. Iszonyú macera és idő.

Problémás helyzetben sokkal inkább törekednek az alternatív megoldások felkutatására az ügyfél számára – pl. törlesztés átütemezés formájában. Vannak bankok, ahol kifejezetten rendelkeznek úgynevezett áthidaló hitelkonstrukciókkal, aminek a funkciója a szorult helyzetbe került vállalkozások adósságrendezése. Nekik is jobban megéri az, ha inkább több idő alatt törleszti vissza az ügyfél a kihelyezett pénzt, mint egy évekig tartó pereskedést követően részben, vagy talán egészben megtérülni.

Ne kezeljük tehát tabuként a tulajdonosi készfizető kezességvállalást. Természetesen, ha egy beruházásba belefogunk mi magunknak is hinnünk kell annak sikerességében. Ha ez kétséges, inkább tervezzünk újra. Több éves, eredményes múlttal és magas értékű ingatlan vagyonnal rendelkező társaságok esetében a készfizető kezességvállalás „kiváltható”. Ehhez azonban a hitel arányában igen magas fedezeti hányadra van szükség (pl.: évekre visszamenően stabil eredménytermelő képesség mellett, legalább a felvett hitel összegének megfelelő értékű ingatlanfedezet).

 Rendben tartja cége háza táját?

Fizetési fegyelmünket évekre visszamenően látja bank, nem tudjuk letagadni, ha rendszeresen elmaradunk adófizetésünkkel, vagy számláinkon folyamatos sorban álló tételek szerepelnek (kifizetésre váró szállítói követelések, melyek fedezethiány miatt nem teljesíthetőek időben). A rendszeres késedelmes NAV tartozás ki is zárhatja a vállalkozást a hitelezhetőségből. Természeten minden vállalkozó életében be-be csúszik egy-két ilyen helyzet. Abban az esetben, ha ezt megfelelő módon meg tudjuk indokolni a bankos kollegának, nincs semmi gond. Itt inkább a rendszerességre hívnánk fel a figyelmet, hiszen a problémát ez jelentheti.

Adatszolgáltatás: nem fest éppen pozitív képet vállalkozásunkról, ha már hiteligénylés folyamatának elején nem tudunk megfelelő adatot szolgáltatni a bank számára időben és minősségben, mert „éppen összevesztünk” a könyvelőnkkel. Ez arra enged következtetni a bankok számára, hogy valami nincs rendben a cég vezetéssel. Akármilyen hihetetlen is, de a banki bírálatnál ez a tényező is igen hangsúlyos szerepet kap.

Mielőtt hitelért folyamodnánk, érdemes tehát rendbe tenni könyvelésünket, ellenőrizni, hogy nincs-e véletlenül eljárt tartozások az NAV, és bármilyen egyéb hatóság felé. Legyünk tisztában főbb számainkkal, s csak ezután keressük fel a bankfiókot.

Itt ellenőrizheti hogy cége a fentiek alapján alkalmas-e hitelfelvételre:

Mennyi hitelt is kaphat vállalkozása?

Hüvelykujj szabályként elmondható, hogy legalább 20-25% azelvárt önerő a banki oldalon. Fontos továbbá, hogy az éves szinten megtermelt (és az év végi beszámolónkban is jól látható) profitunk fedezni tudja a felvett hitel éves tőke és kamatfizetési kötelezettségét. Rövid távú hitelek esetében a hitelkeret nagyságát legfőképpen az előző éves árbevétel határozza meg. Az előző éves árbevétel 10-15-20%-át kaphatjuk hitelként, függően attól, hogy milyen biztosítéki hátteret tudunk és akarunk a hitel mögé tenni.

Ha gyorsan és egyszerűen szeretné ellenőrizni, hogy cége milyen hitelösszegekkel kalkulálhat, használja a Bankmonitor.hu vállalati hitel-kalkulátorát: