A 80-as években elképzelhetetlen lett volna egy olyan jelenet, hogy egy nagyáruház pénztáránál a bevásárlókocsiból egyszerre kerül elő a láncfűrész, a Milka csoki, és a babafenék-törlő kendő. A szupermarketek megjelenése előtt a boltok szakboltként működtek, az a vasáru boltban vasárut, a drogériában egészség- és szépségápolási termékeket, az ABC-ben pedig élelmiszereket árultak. Az óriás hipermarketek megjelenésével ez megváltozott, azaz a vegyes és széles árukínálat miatt egy helyen tudunk szinte bármit megvásárolni. Egy friss kutatás azonban rámutatott, hogy az így egymás mellé kerülő - akár teljesen különböző - áruk jelentősen befolyásolják saját megítélésüket, ami a vásárlás és a fogyasztás szempontjából is veszélyes lehet. Egyes termékek pl. a disznózsír, női higiénia termékek, cigaretta, macskaalom vagy akár a majonéz vagy egyéb zsíralapú termékek is tudat alatt undort válthatnak ki a vásárlókból. Gavan Fitzsimons és Andrea Morales a Duke egyetem és az Arizonai Állami Egyetem professzorai egy érdekes kísérletben vizsgálták, hogy hogyan hatnak az ilyen termékek a vásárlók kosarában található egyéb termékek megítélésére.
A kísérlet alatt a kutatók különböző élelmiszereket helyeztek el az ilyen undort kiváltó termékek mellé, majd megmutatták őket a résztvevőknek. Majd figyelni kezdték a résztvevők hozzáállását, és viselkedését. Arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők az undort kiváltó termékek közelében lévő termékeket kevésbé találták vonzónak. Érdekesség volt, hogy úgy tűnik tudat alatt csak kis erőt tulajdonítunk a bacilusoknak, mert a hatás 2,5 cm -ig működött, azaz ha 2,5 cm-nél távolabb került valami az undort kiváltó termékektől, akkor már nem volt rá hatással. Viszont amely termékek tudat alatt "szennyeződtek", azok tartása tartósnak bizonyult. Még egy óra elteltével is kevésbé akarták megkóstolni azt a sütit, amit az intim betétek mellett láttak.
A kísérlet egyik külön meglepő eredménye volt, hogy például átlátszó csomagolású puffasztott rizsszeletek zsírtartalmát magasabbnak vélték a vásárlók, amikor az egy doboz disznózsír mellett volt a polcon. De csak abban az esetben "fertőzött a zsír" ha a puffasztott rizs átlátszó csomagolásban volt. Úgy tűnik tehát, hogy nagyobb veszélynek vannak kitéve az átlátszó csomagolású termékek a "tudatalatti" szennyeződésnek.
Hogyan használd?
Gondold át tudatosan, hogy mi mellé mit teszel a polcra. Oszd kategóriákba a termékeket, hogy még véletlenül se kerüljenek egymás mellé pl. élelmiszerek és higiéniai termékek. Szerencsére a legtöbb bolt kategóriákba osztja a termékeit, de még így is érdemes figyelni, hogy pl. mi kerül disznózsír mellé. A kolbász például jobban fog mutatni mellette, mint a diétás szalámi (az a tippem, hogy a diétás szalámi nagy valószínűséggel kevésbé lesz kelendő). Vagy nem szerencsés például a macskaalmot a sütemények mellé tenni. De például kisboltokban ( pl. szállodai kisboltokban) könnyebben kerülnek egymás mellé pl. a fogkefe, az instant tészta, és az intim betét.
Az átlátszó csomagolású termékeket az agy könnyebben képes beszennyezni, azaz erősebben ki vannak téve a körülöttük lévő termékek tulajdonságainak. Ezért itt különösen fontos figyelni az ilyen csomagolású termékek értékesítésénél.
Számít a világítás és a környezet is
Azokban a boltokban ahol gyenge vagy homályos a világítás az átlátszó csomagolású termékek még könnyebben „piszkolódnak”. A kifogásolhatóan karbantartott boltokban pedig érdemes úgy megválasztani a termékkínálatot, hogy a lehető legkevesebb átlátszó csomagolású terméket válasszunk. Különben kitesszük magunkat és eladási mutatóinkat egy tudat alatt erősen működő folyamatnak, ami rontani a bevételünket. Ha pedig átlátszó termékeket is kell tartsunk ilyen helyeken, legalább gondoskodjunk róla, hogy tiszta környezetben jól megvilágított polcra tettük.
Szerző:
Földi Miklós Dániel
Reklámpszichológus,
