A követelés alapja a vállalattal szemben az, hogy a Google az elmúlt évek során Franciaországban mintegy egymilliárd eurónyi adót mulasztott el befizetni helyben megtermelt nyeresége után, a többi, azaz a fennmaradó 600 millió euró pedig a késedelmi kamat lenne. Hogy a franciák nem a levegőbe beszélnek, annak demonstrálására Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter egy személyes találkozót kért a Google, Inc. tavaly kinevezett vezérigazgatójától, Sundar Pichaitól. Utóbbi azonban az ott hallottak egy részéről aligha esett kétségbe, hiszen a gall adóhivatal már csaknem két éve próbálja az összeg egymilliárdos tételét behajtani. Az újdonság a cégvezető számára a csekélynek egyáltalán nem mondható 600 milliós részösszeg lehetett - írta a Népszabadság.

A franciákban a tüzet bizonyosan szítja, hogy a informatikai óriás a közelmúltban Londonnal és Rómával is kiegyezett hasonló témában. A britek számára ugyanakkor a párizsi elvárásokhoz képest jelentéktelen összeget utaltak át, hiszen mindössze 130 millió fonttal megúszták a kalandot. Ez igencsak ügyesnek mondható a vállalat részéről, hiszen egyes helyi hírek szerint a 2005–2015 közötti időszakra legalább egymilliárd fontot kellett volna kicsengetniük. Ha a franciák akarata végül érvényre jut, akkor borítékolható a londoni kormánykritikusok kiborulása. Akkor pedig végkép lemehet lemehet a köd, ha a Rómának is sikerült behajtania kedvezmények nélkül azt a közel 300 millió eurót, amelyet ott is hasonló jogcímen követelnek a Google-től.

A magyar kormány kevésbé sikeresen a Google és a Facebook hazai hirdetési bevételeinek megadóztatása érdekében vezette be a reklámadót, amelyet, ha a vállalatok nem fizetnek be, a hirdetést megrendelő magyar kkv-knak kellett volna kifizetnie.

A 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról. Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát