Fűteni kell, de nem mindegy, mivel

A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez.

A tavalyi ősz komoly változásokat hozott a központi fűtésre és meleg víz előállítására szolgáló, főleg a gázkészülékek energiamegtakarítási, hatékonysági követelményeiben. Általános fogalommá vált a kondenzációs kazán, a hagyományos, nyílt égésterű készülékek üzembe helyezési moratóriuma június végével megszűnt.

Energiacímke

Tavaly ősszel a kazánokra, bojlerekre – a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímke került egy Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása. A címke tartalmazza külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. A minél hatékonyabb készülék kiválasztásában nyújt tehát segítséget.

Kép: Weishaupt

Szezonális hatásfok, kondenzációs kazán

Új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek. Tavaly szeptembertől már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítményszintet. Egy készülék szezonális hatásfoka – szemben a korábbi hatásfok-számítástól – annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat.  Néhány kivételtől eltekintve tehát csak azok a korábbinál jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók, amelyek „kondenzációs kazánként” váltak ismertté.

Nem is tudjuk, mekkora a veszély
A régióban élők nincsenek tisztában a tüzelőberendezésekből szivárgó szén-monoxid kockázatával, a mérgezés veszélyével a Honywell felmérése szerint.
Nem volt zökkenőmentes az átállás

A legkomolyabb problémát a magyar törvényi értelmezés körüli problémák okozták. A hazai törvényi adaptáció eltér az unióban alkalmazottól több válaszadó szerint, ami zavart és kárt okozott a piaci szereplőknek. A határnap után ugyanis forgalomba hozni – néhány kivételtől eltekintve – már csak a kondenzációs kazánokat lehetett, de a határnap előtt forgalomba került készülékek értékesíthetők maradtak azzal a megkötéssel, hogy ez év június 30-ig meg kellett történjen üzembe helyezésük (azaz a beszerelés). Az átállást a gyártók képviselői kezdeményezésére koordinálták, az átállás időszakában nehéz volt sokszor még a megfelelő hatóságot is megtalálni, válaszokat kapni.

Old timer fűtőkészülékek

A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nem csak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg), szén-monoxid-visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn – szemben a zárt égésterű kazánokkal.

Stagnál az eladott fűtőkészülékek száma

A piac méretét tekintve igen eltérő becslések érkeztek, jellemzően 50–80 ezer darab között mozog az éves értékesítése darabszám a fali és álló kazánokat is beleértve. Ez nagyon kevés: a fenti ütem mellett nemhogy megújulni nem tud, hanem még jobban kitolódik a hazai készülékállomány életkora, az üzemeltetési időszak biztonságos határát feszegetve. A kondenzációs készülékek értékesítési  darabszáma nem tudta kompenzálni a hagyományos készülékekét, illetve az átálláshoz köthető eladási hullámot, így 2016-ban a teljes falikazán-piac darabszáma nem növekedett, többen  inkább csökkenő tendenciáról számoltak be.

Ijesztő adatok: ott a legpiszkosabb a levegő, ahol nem is gondolnánk
A Levegő Munkacsoport újabb méréssorozatával a fűtés légszennyezését kutatta a Börzsöny és Pilis hegyei közt. Ijesztő körkép rajzolódik ki az eredményekből, amely szerint a kristálytiszta hegyi levegő csupán vágyálom.
Szürke beszerelés

Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40-45 százalékot is eléri. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg, sokszor inkább a hivatalos készülékcsere – mint hatósági eljárás – okozta adminisztrációs teher,  mintsem a valós költségek miatt.

A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség – beleértve a készülék árát – az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.

Végletekig javítgatott készülékek, egyre rosszabb levegőminőség

A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően odavezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.

A vegyes tüzelés egyre szélesebb körben való elterjedésére utal, hogy május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb – millió lakosra számítva – a légszennyezettség miatti halálozások száma, beleértve a szálló por (PM2.5)-kibocsátást, melynek 77 százaléka hazánkban a lakossági fűtés számlájára írható. Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból indulunk ki, a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka. (A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.)

Hatvan éve csapott le Londonra a „nagy szmog”
Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolis iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.
A gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk

A magyar háztartások döntő többsége egyáltalán nem tud az energetikai követelmények előttünk álló változásairól. A fűtőkészülékek energiahatékonyságát ösztönző európai rendeletek nemcsak a gázüzemű kazánokat és melegvíz-előállító készülékeket érintik, hanem valamennyi szilárd- és olajtüzelő-berendezést is, köztük a Magyarországon az európai átlagnál tízszer gyakrabban használt gázkonvektorokat. Magyarország a maga 3,3 millió készülékével a mai napig konvektor-nagyhatalomnak számít az EU-n belül. A nálunk működő konvektorok nagyon régiek, elavultak, gyakran környezetszennyezők. Ezért is fontos tudatosítani, hogy 2018 januárjától minden forgalomba kerülő új konvektornak sokkal szigorúbb elvárásokat kell majd teljesítenie az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás tekintetében is, így a ma kapható gázkonvektor-modellek többsége várhatóan nem lesz forgalomba hozható, üzembe helyezhető 2017 december vége után. Azokat a gázkonvektorokat pedig, amelyek megfelelnek a rendeleteknek, a mainál magasabb áron lehet majd csak beszerezni.

Szemléletformálás elengedhetetlen

Hiányoznak a széles körű tájékoztató kampányok, programok. A tovább lépéshez erős állami támogatási rendszer és szemléletformálás szükséges, mely az energiahatékony megoldásokra irányítja a figyelmet, és növeli a fogyasztói tudatosságot.

„Meghatározó változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű felkészítésére és pontos tájékoztatására” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. „A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A lakások kétharmada szorul rezsicsökkentő felújításra, az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.”

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo