Azok a vállalkozások, amelyek adóterhelésük mérséklése érdekében a kisadózók tételes adója mellett döntöttek, jelentős adminisztrációs tehertől szabadultak meg, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségükről azonban nem. Az igaz, hogy a kisadózó vállalkozásnak a havonta fizetendő tételes adót nem kell bevallania, az adóalanyként megszerzett bevételéről azonban számot kell adnia az adóévet követő év február 25.-ig. (Ugyaneddig a határidőig kell benyújtania az adóbevallását minden erre kötelezett egyéni vállalkozónak is!)
Az UCMS Group legfrissebb blogbejegyzése összefoglalja a legfőbb tudnivalókat, hogy a kapcsolódó nyomtatvány kitöltése során ne érjen senkit meglepetés. A bevallás kitöltése egyszerűnek tűnik, a főlapon egyetlen rovatban nyilatkozni kell a kisvállalkozás által a tárgyévben elért bevételről. Azt a bevételt kell itt szerepeltetni, amelyet a bevételi nyilvántartása alapján a kisadózó az adóévben szerzett meg.
A kisadózó vállalkozásnak is az Áfa törvény szabályai szerint kell a termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásairól nyugtáit, számláit kiállítani, ez utóbbiakon feltüntetve a „Kisadózó” szövegrészt. Tulajdonképpen ezeket a bizonylatokat kell felvezetni a bevételi nyilvántartásba. Fontos tudni, hogy mindezeket a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őrizni.
A törvény rögzíti azokat a minimális kritériumokat, amelyeknek a bevételi nyilvántartásnak meg kell felelnie. Az időrendiség, a folyamatosság mellett tartalmaznia kell a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét és a bevétel megszerzésének az időpontját. Ez utóbbi időpont vezetése már csak azért is rendkívül fontos, mert ez alapján dönthető el, hogy mely adóévhez kapcsolódik a bevétel. Bizonyára nem ritka az az eset, hogy a kisadózó vállalkozás elvégez egy szolgáltatást adott év decemberében, kiállítja erről a számlát, annak ellenértéke viszont csak a következő évben folyik be. Ezt az összeget csak az adóévet követő év bevallásában szerepeltessük.
A bevételi nyilatkozat mellett a kisadózó vállalkozásnak adatot is kell szolgáltatnia az olyan nem magánszemély partnereiről, akitől az adott évben megszerzett bevétele az 1 millió forintot meghaladta. Ezek az adatok kiindulópontok lehetnek az adóhatóság számára, hogy a későbbiek során egy adóhatósági ellenőrzési eljárás keretében érdemes –e megvizsgálnia a felek által kötött ügylet tartalmát, a munkaviszonytól való elhatárolást.
