A vállalati problémák kezelésében az első lépés, ha felismerjük, hogy valami baj van, a második lépés pedig az lehet, hogy diagnosztizáljuk, pontosan mi is a probléma. Ez már tulajdonképpen a megoldás, a „gyógyulás” felé vezet.

Láttatni a láthatatlant

Ahhoz azonban, hogy a probléma gyökerét felismerje a vezető sokszor nem elég a tapasztalat, kell a külső szem is. Akinek megvannak a megfelelő eszközei arra, hogy a vezetővel együtt kiderítse melyik tünet mögött milyen hibás beidegződés, folyamat vagy téves gyakorlat állhat.

„Két alapvető probléma van a szervezeteknél. Az egyik az, hogy a vezetők hiába ismerik a szervezeti ábrát, nem ismerik az informális hálót, mely sokszor láthatatlan. A másik fontos kérdés, hogy a főnök elvár egy szerepet a kollégájától, a kolléga pedig egy másik szerepet vél a magáénak. Mást várnak egymástól és egyikük sem érti, miért nem működik a közös munka” – mondja Ujváry András, az Exline Kft. tanácsadója.

A szakember szerint hatékony megoldást jelenthet ezekre a problémákra, a szervezetállítás. A Hellinger-féle családállítás mintájára számos, a vezető előtt rejtett okot fel tudnak deríteni azzal, hogy a tudatos kontrollt csökkentve feltárulnak a mélyben rejlő viszonyok, kapcsolódások. Ezek feltárása azért fontos, mert meghatározzák a mindennapok tudatos vagy nem tudatos döntéseit: iszom még egy kávét, vagy leülök dolgozni? Felhívom az ügyfelet, vagy elhalasztom holnapra? Ellenállok a változásnak vagy támogatom?

Láthatóvá válik, pontosan hol a probléma, hol egy félreértelmezett szerepkör, hol nincs kapcsolat a szervezeten belül. A szervezetállítás során kiderül az is, milyen a vezető helyzete a szervezeten belül, ki az, aki elkötelezett munkatárs, ki az, aki nem.

Mindenki a helyén van a csapatban?
Kép:Pexels

Árulkodó jelek

Ujváry Andrásék szervezetállítási módszere esetében hajó szimbolizálja a vállalatot, a legénység a személyzetet, a tenger és az időjárás, a piaci környezetet. A különböző cégek és az ott dolgozók nagyon eltérő, ám annál jellemzőbb megnyilvánulásiakkal jól példázzák a módszer hatékonyságát.

Egy alkusz cégnél az értékesítők azt mondták, hogy a hajón ők szigonyos vadászok, ha jönnek a bálnák, megcélozzák és lelövik azokat. Az öt ember közül az egyikük jelezte, hogy ő nem így képzeli el a helyét a hajón. Úgy látta magát, mint akinek van egy csónakja, járja a tengereket és elkapja, amit kell, majd odaviszi a hajóhoz. A cég vezetője azonnal felkiáltott, hogy „Ez az, mindenki menjen ki csónakba, ezt várom tőletek, ne itt a hajón legyetek!”.

Egy másik cégnél dolgozott egy minden lében kanál titkárnő. A főnök jól érezte a helyét, beállt a kapitányi hídra, majd a titkárnő beállt elé. A vezető egy kis idő után azt mondta „Nem látok tőled, menj már arrébb!” Néma csönd lett, a titkárnő arrébb állt.

A birodalmi flotta gyöngyszeme

A szakember szerint ez azért jó, mert ilyenkor nem csak észreveszik ezeket a dolgokat a résztvevők, hanem „át is drótozódnak”, nagyon mélyen dolgozik ez a módszer.

Ám a szervezetállításon a fenti nagyon jellemző helyzeteken kívül nagyon sok olyan dolgot segít észrevenni a szakértő, a külső szem, amit a résztvevők érintettségük miatt nem, vagy csak nagyon nehezen. A módszer által egészen pontosan láthatóvá válnak a kapcsolódások, ki kihez áll közel, ki, ki felé fordul, ahogyan az is, hogy kik azok, akik nincsenek kapcsolatban egymással. Fény derül rá, stabil-e a hálózat, hiányoznak-e szerepek benne, ami az egyik kulcspontja a tréningnek.

Ha pedig a helyükön vannak, a helyükre kerülnek a szerepek a vezető és a kollégák is úgy érezhetik majd, hogy az ő hajójuk a birodalmi flotta gyöngyszeme.