A törvényjavaslatok csak néhány ponton egyszerűsítik a vállalkozók életét. Ezek az intézkedések azonban a tisztességes adózókra semmilyen hatással sincsenek. Elsősorban az adóelkerülő adózóknak fog kedvezni az is, hogy ha lemondanak az adóhiány fellebbezéséről, mert akkor csak a kiszabott adóbírság felét kell megfizetniük.
Érdemi könnyebbséget az sem jelent, hogy valamennyi adónem esetében elektronikusan lehet kapcsolatot tartani az adóhatósággal, mert gyakorlatilag a vállalkozások esetében ez már eddig is így volt. Az új vállalkozások fél évig tartó mentorálása lehet jó is, de helyette Zara László szerint a cégalapítás előtti tanácsadásra lenne szükség.
Az pedig, hogy a jövőben eseti meghatalmazással bárki eljárhat egy vállalkozó nevében, kifejezetten kockázatos, és könnyen az adózó kárára fordulhat. Hiszen így nem biztos, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy fogja ellátni az adózók képviseletét, vagyis végső soron a hatóság kerülhet előnybe. Az egyesület a jogállamisággal ellentétesnek tartja, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis előírnák az adózó számára az ellenőrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenőrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Tiltakozik az Adótanácsadók Egyesülete az ellen is, hogy a vállalkozó, az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, és míg az adóhatóság akár 365 napig is vizsgálódhat, az adózónak csak 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben tett megállapításra észrevételt tegyen, új tényre, vagy új bizonyítékra hivatkozzon.
Tagadhatatlan egyszerűbb lesz az ügyvédi irodák helyzete is, ha kiterjesztik rájuk a kisadózók adózását, vagy a sportvállalkozásoké, ha felmentést kapnak az vállalkozást terhelő ekho fizetése alól, melyek önkényes és igazságtalan változások; érthetetlen, hogy miért pont ezek a csoportok részesülnek különleges adóelbánásban.
