Magyarországon a bejegyzett új vállalkozások tulajdonosai között sok esetben külföldi szervezetek és magánszemélyek is megtalálhatók. Ez legtöbb esetben teljesen természetes folyamat, hiszen a globalizáció természetes velejárója a nemzetközi érdekeltségű vállalkozások sokasodása. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor nem csupán az erős gazdasági kötődés indokolja a nemzetközi cégalapítást.
Az adóoptimalizálás sok esetben igen extrém jelenséget is produkál a világban. A nemzetközi piacon a vállalkozók az elmúlt évtizedekben számos legális és kevésbé legális módszert is kipróbálhattak adófizetési kötelezettségeik csökkentésére. Magyarországon különösen a 2000-es évek elején kezdett elterjedni az adóparadicsomokhoz köthető vállalkozások bejegyzése. Részben az alacsony adókulcsok, részben pedig az alacsony transzparencia lehetőséget biztosított a leleményes vállalkozások számára adóterheik csökkentésére. 2010 környékén már közel 7 ezer olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelynek közvetlen tulajdonosai között valamelyik offshore országbeli tulajdonos volt megtalálható.
A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és rejtőzködési gyakorlat. Jelenleg már alig 3000 cég működik Magyarországon, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk, és közvetett tulajdonosi kapcsolatokkal együtt is csak 4300 vállalkozásnál azonosítható offshore kötődés.
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában az offshore tulajdonosi háttér nem jelent illegális tevékenységet. Vélhetően az egzotikus országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek is fűzi a vállalkozást az adott régióhoz, mégis nehéz indokolni tényleges gazdasági folyamatokkal az ezen országokhoz köthető tulajdonosok magas számát.
A top 10 offshore jellegű országhoz köthető hazai cégek száma
| Ország | Vállalkozások száma | Lakosság | Tízezer lakosra jutó vállalkozások száma | Távolság Budapesttől |
| Ciprus | 1 167 | 1 189 000 | 9,81 | 1 849 |
| Seychelles-szigetek | 604 | 96 000 | 62,92 | 6 797 |
| Egyesült Arab Emírségek | 477 | 9 600 000 | 0,50 | 4 024 |
| Liechtenstein | 448 | 38 000 | 117,89 | 590 |
| Málta | 283 | 514 000 | 5,51 | 1 342 |
| Panama | 273 | 4 177 000 | 0,65 | 8 579 |
| Hong Kong | 266 | 7 451 000 | 0,36 | 8 569 |
| Belize | 207 | 383 071 | 5,40 | 9 811 |
| Marshall-szigetek | 99 | 58 000 | 17,07 | 13 000 |
| Szingapúr | 89 | 5 639 000 | 0,16 | 9 511 |
... ez még csak a jéghegy csúcsa
Bár összességében csökken az offshore országokhoz köthető vállalkozások száma, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének folyamatosan új szereplők offshore kötődéssel. Az „alig” 13 ezer km-re fekvő mikronéziai Marshall-szigetekhez köthetően például a mai napig évente 4-5 új vállalkozás kerül bejegyzésre Magyarországon. Ezzel együtt úgy az új vállalkozások bejegyzései azt mutatják, hogy a mai napig van tere a 10 ezer km-t átölelő gazdasági kapcsolatoknak is, és ez vélhetően még csak a jéghegy csúcsa, hiszen sok kötődés nem is azonosítható ilyen egyértelműen.
Ahogy az adóhatósági gyakorlat igyekszik mindig visszaszorítani a szürkegazdaságot, úgy a rejtőzködni vágyó vállalkozók is találhatnak mindig új megoldásokat. Ilyen gyakorlat lehet például az, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncban még egyéb országba bejegyzett vállalkozások is szerepelnek. Bár az EU-s szabályozás egyértelmű irányvonalai közé tartozik a cégnyilvántartások egységesítése, ezzel támogatva a hatósági intézmények működését, a teljes tulajdonosi transzparencia még egyelőre várat magára.
