A 2012-es EU energiahatékonysági direktívához illeszkedő magyar rendelkezésétől volt hangos több előadóterem is az elmúlt egy évben. A témában érintett vállalatok nagy része eldöntötte, hogy melyik alternatívát választja a nemzeti rendelkezésnek való megfeleléshez, többen már tavaly megszerezték az energetikai audit jelentést vagy az ISO 50001 szabvány szerinti tanúsítványt.
Akadnak azonban olyan vállalkozások is, akik még kivárnak, mert a legeredményesebb megoldást szeretnék választani a költségek optimalizálására és kevés a visszaigazolt eredmény a választható lehetőségek megtérüléséről. Bár az említett energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény néhány hónapja változott, a határidő közeleg és a tét nem kicsi: 10 millió Forint bírságot is kiszabhat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ha valamely vállalat 2016. december 31-ig nem felel meg az előírt kötelezettségnek.
- Melyek a MEKH legfrissebb állásfoglalásai – mit fogad el és mit szankcionál valójában?
- Az energetikai audit mikor nem kidobott pénz?
- Invesztálás nélkül milyen energiaspórolási eszközök, szabályok léteznek?
- Min áll vagy bukik meg az ISO 50001 tanúsítása?
- Milyen esettanulmányok vannak, amelyekből tanulhatunk?
Tapasztalataink szerint a Hivataltól nehéz állásfoglalást szerezni olyan kérdésekben, amelyet a rendelkezés alapján is többféleképpen lehet értelmezni, így kérdéses a későbbi ellenőrzések eredményének sikeressége is. Hazai és külföldi esettanulmányok segítenek abban, hogy következetesen tudjuk alakítani energiahatékonyságunkat, a jól bevált módszereket adaptáljuk, a kevésbé hatékonyakat tovább gondoljuk.
Függetlenül attól, hogy milyen formában kívánnak a cégek megfelelni a törvényi előírásoknak, arra kell törekedniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben növeljék energiahatékonyságukat és csökkenteni tudják energiaköltségeiket.
Ügyvezető
Framework Hungary Kft.
