Hol van már a tavalyi hó
Ki ne emlékezne még arra az időszakra, ahol menő dolog volt „startapőrnek” lenni. Sok vicc fűződik ahhoz, hogy fiatalok összeverődtek és egy-egy átbeszélgetett, netán átmulatott éjszaka alkalmával új startupokat alapítottak. Az igazi poén persze nem ez volt. Ami megdöbbentő volt, hogy sokszor még azokra a „fejlesztésekre” is találtak beruházót, aminek már az elején, látható módon semmi értelme nem volt.
Nagyon hangzatos vízió, piac és megtérülés nélkül. De valahogy a befektetői környezet is szerette magát kicsit „kúlnak” mutatni a fiatalok és a piac szemében, majd jött a 2008-as válság, ami ezekben a folyamatokban hozott egy komoly megtorpanást. Nyilván azok a befektetők, akik könnyen szórták a pénzt a válság előtt, sokkal jobban meggondolták mire is költik vagyonukat. Drasztikusan csökkent is a megvalósítási fázisba kerülő víziók száma, de ekkor még mindenki azt gondolta, hogy majd észhez tér a piac, és elindul a visszaépülés. Ez a jóslat végül nem igazán következett be. Sőt, a trend folytatódott, és bár egyre szervezettebb keretek közé került az innováció világa, mennyiségre csökkent az emberiség vagy az üzleti élet, vagy legalább annak egy szektorára jelentős hatást gyakorló fejlesztések száma.
Ennek ráadásul generációs hatása is lett, hiszen a 2008 után a munkaerőpiacra érkező nemzedék tagjai már nem tudtak olyan világmegváltó gondolatokkal támadni, mint korábbi korosztályos társai. Egyértelmű volt, hogy változtatni kell a módszereken, de erre azért egy víziókkal teli világban nem volt olyan egyszerű megoldást találni. Magát az innovációt kellett újra értelmezni, és ehhez egy szűkülő keresleti piacon kellett megtérülést találni. Bizony ám, mert a megtérülés egyértelműen előtérbe került. Nem csak úgy elmondták a befektetők, hanem komoly kontroll mellett, a korábbinál sokkal gyorsabban valóságra is akarták azt váltani, ami persze sokszor meg épp a kreativitást ölte meg.
Új nemzedék, új innováció
Az nem új a nap alatt, hogy minden generáció kicsit másként képzelte el magának az innovációnak a jelentőségét. Hol van már az a kor, amikor Leonardo jellegű fura figurák mindenhez értettek egy kicsit, most ha sikeresek akarunk lenni „specializált expertek” leszünk. A mai világban egyértelmű fókuszba került a megvalósíthatóság. Sőt, ezen túlmutatóan az innovációval szemben támasztott alapkövetelmény, hogy hasznosnak is kell lennie a felhasználók, a megrendelők számára, sőt ezt a hasznosságot egyértelműen mérni lehessen. A piacon megjelent az üzleti élet új csoportja, akiket már az újdonság okozta örömön túl a praktikusság is érdekel. Olyan fejlesztéseket tesznek le az asztalra, melyek megkönnyítik, hatékonyabbá teszik a dolgok működését. Ennek a trendnek Magyarországon vezető képviselője Nidermayer Gergő, a hazai piacon jól ismert és elismert EKI Creative tulajdonosa.
„Egyértelműen látszik az üzleti életben, hogy az innovációra nagyobb szükség van, mint valaha, viszont az üzleti döntéshozók kicsit félnek is az újhoz nyúlni. Egy válság mindig a költségcsökkentési lázat indítja el, és nincs ez másként az új fejlesztési irányok esetén sem. Ennek is köszönhető, hogy biztosra akarnak menni, ha már mindenképp innovációra van szükség, és komoly energiát és pénzt fordítanak szakmailag magas színvonalú tanácsadásra. Arra a tanácsadásra, ami biztosítja számukra a praktikus innovációt, és rámutat az öncélú irányokra.”- fejtette ki a cégtulajdonos.
Egyre több helyen jelennek meg a gyakorlati felhasználás területéről érkező tanácsadó cégek, akik már a stratégiai tervezés szintjén a hatékony operatív kivitelezésre fókuszálnak. Nem dokumentációt gyártanak, hanem konkrét, végrehajtható irányokat építenek.
„Mi az eladáshelyi ösztönzés területén látjuk a jelentős változást. A megrendelők nem kész tényekkel, hanem elképzelésekkel érkeznek, és azt várják el tőlünk, hogy olyan új megoldásokat építsünk ki, melyek persze új motivációt adnak a vásárlóknak a helyszínen a pénzköltésre, de közben praktikusan megoldhatók. Elsősorban, még ha ennek nincsenek is tudatában, nem egy üzlet kreatív dizájnjának a megálmodását várják, hanem egy olyan eladási pont felépítését, ahol a vásárló otthonosan érzi magát, könnyen tájékozódik, és ösztönösen tér vissza. Ez pedig minden esetben a dizájn, a POS szakmai tudás és technológiai elemek összehangolt innovációját jelenti, ráadásul úgy, hogy a nagy álom könnyen kivitelezhető legyen. Erre építettük ki alapüzletünkből, a megfelelő szakmai koncepció alapján az ENDORIENCE tanácsadói irányt, mely pontosan ennek az új innovációs stratégiának a kiépítője. Az ENDORIENCE tehát a „praktikus innováció” első tudatos és definiált hazai képviselője”- tette hozzá az üzletember.
A boldogság ára
A praktikus innováció persze nem tűr meg területi, szektorbeli korlátokat, hanem egy gondolkodásmódot képvisel. Ennek köszönhetően képviselőinek több, néha egymástól teljesen eltérő üzletágban is lehet fejlesztése.
„A praktikus innováció egy üzleti felfogás, gondolkodásmód. Nekem is több területen, a hagyományos üzlet mellett a környezetvédelem és a sport területén is vannak innovációs projektjeim. Viszont fontos megjegyezni, hogy a praktikus innováció mindig alapul veszi az adott terület magas színvonalú szakmai tudásának meglétét. Ezt pedig csak úgy lehet megoldani, ha az ember nem munkának, hanem az életfilozófiájának tekinti a praktikus innovációt. Az innováció boldoggá kell tegyen, csak akkor tudjuk azt a végső megoldást biztosítani a felhasználók számára, ami valóban kedveltté és hasznossá teszi számukra az újítást.” – magyarázta a „practical innovator”.
A pandémia utáni időszakban az emberek számára a jólét, a boldog élet kialakítása vált egyértelműen első számú prioritássá. Ebben tud sokat segíteni a praktikus innováció.
(x)
