A fideszes politikus szerint most már "végre cselekedni kell", mert ezek a vállalkozások eurómilliárdokat vagy -tízmilliárdokat nem fizetnek így be, miközben az infokommunikációs hálózatok fejlesztéséhez sem járulnak hozzá. A mindennapokban Facebook- vagy Google-adóként emlegetett közteherrel kapcsolatban azt a példát hozta Deutsch Tamás, hogy a legtöbb tagállamban fizetni kell az autópálya-használatért, ahogy magáncégek is használhatják a vasúti pályát, de nem ingyen.
A briteknek korábban sikerült bevasalniuk egy nem jelentéktelen összeget a keresőóriáson.
Egyedül nem megy?
A magyar kormány kevésbé sikeresen a Google és a Facebook hazai hirdetési bevételeinek megadóztatása érdekében vezette be a reklámadót, amelyet, ha a vállalatok nem fizetnek be, a hirdetést megrendelő magyar kkv-knak kellett volna kifizetnie.
A 2015. január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak. Ennek alapján vélelmezhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról. Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli. Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát
