A jelenlegi szabályok szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben három mutató közül kettő nem haladja meg az ott megadott limitet, ami mérlegfőösszeg felső határát 500 millió forintban, az éves nettó árbevételt 1 milliárd forintban, míg a foglalkoztatottak átlagos létszámát 50 emberben szabja meg. A jogszabályban a mérlegfőösszeg felső határát 1,2 milliárd forintban, az éves nettó árbevételt 2,4 milliárd forintban határozza meg, a foglalkoztatott átlagos létszámot viszont változatlanul hagyja.
A változtatások érintik az anyavállalatokat is, amelyek közül szintén kevesebben kényszerülnek majd összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani. Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.
A változásokról részletesebben itt olvashat!
Az adóelkerülés csökkentésére hivatkozva kimondta a parlament, hogy a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni akkor, ha egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlásakor minősített többséget biztosító befolyást szerzett. A változtatásokat a 2016-ban induló üzleti évről készített éves beszámolókra kell először alkalmazni, vagyis az idén induló üzleti évről készített beszámolók esetében azok még nem használhatók.
