A magyarországi válaszadók több mint kétharmada szerint javult az Európai Unió innovációs politikája, szemben az uniós átlag 38 százalékával. A magyar vállalatvezetők optimisták a jövőt illetően is: 84 százalékuk úgy véli, hogy jövőre is javulás várható ezen a területen, szemben a 69 százalékos átlaggal – derül ki az Ernst & Young „Mozgásba hozni Európát” című felméréséből.
A felmérésben részt vevő tagállamok közül Magyarországon volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint egyszerűbbé kell tenni az uniós források elérését. A válaszadók 98 százaléka szorgalmazta ezt, az európai átlag 84 százalék volt.
Ugyanakkor a magyar válaszadók az átlagnál kevésbé voltak kritikusak abban a tekintetben, hogy az unió innovációs politikája összhangban áll-e a gazdasági szereplők igényeivel: mindössze 55 százalékuk mondta azt, hogy sikertelenek az ilyen jellegű próbálkozások, szemben az átlagos 72 százalékkal. Ezzel összhangban a válaszadók döntő többsége hangsúlyozta, hogy formális keretekre van szükség az iparági szereplők közötti rendszeres párbeszéd elősegítése érdekében – mutat rá az Ernst & Young felmérése.
A magyar vállalati döntéshozók szerint az EU-nak leginkább az Egyesült Államokkal és Kínával kellene szorosabb szövetségre lépnie, hogy a közösség versenyképesebbé váljon. Európai szinten is az amerikai szövetséget szorgalmazzák a cégvezetők, ráadásul több mint kétharmaduk szerint az Egyesült Államok innovációs politikája jelenleg sikeresebb, mint az unióé.
A siker záloga
„Az Ernst & Young felméréséből is egyértelműen kitűnik, hogy az unió innovációs politikájának alakításában és véghezvitelében szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a politikai döntéshozók között. Emellett cél a privát szektor jelenleginél nagyobb mértékű bevonása a kutatás-fejlesztési programok finanszírozásába” – mondta Bindics Judit.
Javaslatcsomag
A felmérés eredményei alapján az Ernst & Young egy hárompontos javaslatcsomagot állított össze, mely szerint az Európai Unió versenyképességének zálogát a technológiatranszfer, az infrastruktúra és a magántőke jelenti.
Mivel a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó befektetési döntésekben meghatározó szerepet játszik az infrastruktúra minősége, a PPP-konstrukciók alkalmazását sürgetné a szükséges fejlesztésekben az Ernst & Young. A megkérdezettek körében ez szintén egyöntetű támogatottságra talált.
A válaszadók több mint 70 százaléka értett egyet abban, hogy a kutatás-fejlesztési programokban nagyobb szerepet kell játszaniuk a nagyvállalatoknak, amelyek közvetítőként működhetnek a kis- és középvállalati körből kikerülő beszállítóik felé.
