Teleki József, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Repülőtéri Főigazgatóságának vezetője szerint az e-fuvarlevél beillesztésével teljessé válnak az elektronikus vámfolyamatok, ami további csökkenti a vámeljárás idejét, a kockázatelemzés szempontjából pedig kiemelt jelentőségű. A fejlesztés súlyát bemutatva elmondta: a repülőtéri főigazgatóság 2008-ban vezette be az elektronikus vámrendszert, melyen belül az e-fuvarlevél megjelenése lehetővé teszi, hogy importoldalon előzetesen értesüljenek a szállítmányról, s megtörténjen a kockázatelemzés (ennek alapján a szállítmányok mintegy 7 százalékát vizsgálják), exportoldalon pedig a kiléptetés gyors igazolása, s ezzel az adó-visszaigénylés.
A főigazgató a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BUD) kereskedelmi forgalmi adatait ismertetve elmondta: idén az év első 11 hónapjában importoldalon 140 ezer vámkezelés történt, míg exportoldalon 70 ezer, ez utóbbi stagnálást jelent. Hozzátette: a magyarországi import vámkezelések 35 százaléka a repülőtéren történik, exportoldalon ez az arány 10 százalék.
Teleki József hangsúlyozta: az e-fuvarlevél alkalmazása a légi közlekedésben az ügyfeleken is múlik, akik számára fontos tényező lehet az idő lerövidülése, a papíralap kiváltása és az ügyintézés egyszerűsödése. Az International Air Transport Association (IATA) 2004-ben indította el az e-Frieght projektet, melynek elsődleges célja a légi árufuvarozásban használt okmányok kiváltása egyszerűbb, iparági szinten elfogadott elektronikus adatcserére épülő, okmánymentes környezettel. Magyarország 2009 második felében csatlakozott az e-Frieght projekthez, az idén nyáron elindított tesztüzem november 15-étől vált élessé. Magyarországon az e-Freight rendszer kiépítését a CCS Hungary Kft. végzi.
