A T1041-es nyomtatványt minden olyan esetben be kell nyújtani, ha egy gazdasági társaság a tagja a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül - mondták el megkeresésünkre a NAV-nál. Ilyenkor a tag társadalombiztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. A biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást az állami adóhatóság által rendszeresített 'T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon kell teljesíteni.
Amennyiben a magánszemélynek bármelyik társas vállalkozás tagjaként biztosítási jogviszonya keletkezik vagy áll fenn, arra vonatkozóan az érintett foglalkoztatónak bejelentést kell teljesítenie a 'T1041 jelű bejelentő lapon, tehát amennyiben a magánszemély több társas vállalkozásban is biztosítottá válik, akkor mindegyik társas vállalkozás köteles megtenni a hivatkozott bejelentést az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.) foglalt szabályok szerint.
A bejelentést új jogviszonynál, a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt-, a változásbejelenést fennálló jogviszonynál pedig a hivatkozott jogszabály 23. paragrafusának (1) bekezdésében meghatározott általános szabályok szerint, vagyis a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
A bejelentés - amely nem tévesztendő össze a bevallással - elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezményről az Art. 172. paragrafusának (2) bekezdése rendelkezik, amelynek második fordulata kimondja, hogy az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Kérhető méltányosság
Lévén új kötelezettségről van szó, a NAV szakembereit arról is megkérdeztük, hogy kérhető-e, s ha igen miként méltányos elbírálás. Válaszként a hivatalnál elmondták, hogy a mulasztási bírság kiszabásánál a hatóság Art. 172. paragrafusának (21) bekezdése alapján mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szabnak ki, vagy mellőzik annak kiszabását.
Az Art. 134. paragrafusának (3) bekezdése alapján pedig az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A NAV a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.A bírságtartozás elengedését az adózó az illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóság fizetési kedvezmények szakterületétől kérheti a szankciót megállapító határozat jogerőre emelkedését követően.
Számítani lehetett problémákra
Az állami adóhatóság a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint egyébként vélelmezte, hogy a foglalkoztatók és a kifizetők az adó- és járuléktörvények 2012. évi változásainak késői elfogadása miatt nem tudtak időben felkészülni a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek biztosítási jogviszonyára vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítésére.
Az új cégek hibáznak a leggyakrabban
A NAV ellenőrzési tapasztalatai alapján a jogszabályváltozás figyelmen kívül hagyásával a leggyakrabban az újonnan alakult vállalkozásoknál találkoznak. A kiszabott mulasztási bírságok mértéke társaságonként jellemzően 25 ezer és 100 ezer forint között alakult.