A válság minden eddiginél több vállalkozást vitt csődbe, és rengeteget sodort a csőd szélére. Éppen ezért kardinális kérdés, hogy az állam által nyújtott programokon túl mit tesznek a cégek a kilábalásért, és az eredményességük növeléséért. A 2013 novemberben 6300 kis- és középvállalat bevonásával egy online vállalkozáskutatást tartottak a magyar piacon. A felmérés szervezői, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Üzleti Klinika és a Nagykermarketing ezzel megkezdte a hazai kkv-szektor feltérképezését, hogy konkrét számokkal kaphassunk választ arra a kérdésre: mi lesz a magyar vállalatok sorsa a válság után? Az első felmérés alapján a cégek véleményei megosztottak, és komoly változások is megfigyelhetőek az üzleti világképükben.jelenlegi kutatást 6295 kis- és középvállalat vezetője töltötte ki, melynek 2/3-a szolgáltató, a maradék válaszon a kiskereskedők, nagykereskedők és gyártók osztoztak.
Nem mindenkit tört meg a válság Vajon érdemes-e ma Magyarországon vállalkozni? A kisvállalati szektorra jellemző komor és negatív jövőkép ellenére ez a kérdés ma kifejezetten megosztja a vállalkozókat: a válaszadók 48,84%-a szerint minden nehézség ellenére igenis jó lehetőség a vállalkozás. Ezen a téren a nagykereskedők a leginkább elégedettek, 56,7% -uk gondolkodik pozitívan erről a kérdésről, ami azért is meglepő, mert csak 41,25%-uk árbevétele növekedett 2013-ban, tehát a sikeresség nem feltétlen áll összefüggésben a vállalkozás pozitív megítélésével.
Számos nyugat-európai országban a kisebb cégek ágazattól függően különböző formájú együttműködéseket valósítottak meg. Egyes szektorokban laza klaszterekbe tömörültek, máshol a fúzió vagy a tulajdonosi kapcsolatok erősítése tűnt hatékonynak, hogy olcsóbban, jobban eladható terméket tudjanak előállítani, vagy hogy a bankok számára is hitelezhetőbbé váljanak. Hasonló koncentráció a hazai kkv-k helyzetét is stabilizálná a piacokon, vevőként és eladóként egyaránt. A szakmai hálózatok lehetővé tennék az érvényesülést és az érdekérvényesítést: külön-külön a kicsik hangja halk, együtt viszont ereje lesz. Egy kistermelő nem tud folyamatosan olyan mennyiséget és minőséget produkálni, hogy számára reális elképzelés legyen a valamelyik multinacionális áruházlánc beszállítójává válás. Tízen együtt viszont már tárgyalópartnerek lehetnek.Úgy látszik idehaza a válság volt az a pont, ahol az egyébként zárkózott kisvállalatok úgy döntöttek, hogy kilépnek az eddigi komfort zónájukból.
Felzárkózás Európához A felmérés másik izgalmas pontja, hogy míg a kisvállalati szektor technológiai értelemben eddig csak kullogott a nagyok mögött, most mintha kesztyűt húzott volna. Arra a kérdésre, hogy „Értékesítesz-e az interneten?” a cégvezetők 34,82%-a jelölte meg, hogy rendelkezik webáruházzal, ami egyértelmű jele annak, hogy megértették a vállalkozók az online jelenlét fontosságát, és képesek tovább látni egy Facebook oldal létrehozásán. (Itt számos hasznos cikket talál, ha Ön is a neten értékesít vagy értékesítene.) Bár a kutatás során a cégek 66,29%-a toronymagasan azt válaszolta, hogy több vevőt szeretne, ez pedig sajnos hitelesen leképezi az egyre csökkenő hazai vásárlóerőt, a kisvállalati szektor egyéb téren határozottan fejlődésnek indult.
Mind az együttműködésre való hajlandóság javulása, mind az internetes aktivitás emelkedése arra utal, hogy a hazai kis- és középvállalatok végre egy olyan útra léptek, ami ha lassan is, de kifelé terelheti őket a válságból.
