Az Országgyűlés kedden a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016-2019 közötti négy évre - közölte az MTI. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelytől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja. (Az elemzői várakozásokat itt találja.)
A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.
Olcsóbb és több lakás
Idén sem lehet több, mint 8-9 ezer lakás átadására számítani, de ez a szám akár megduplázódhat az áfacsökkenés hatására 2016-ban, és rákövetkező években tovább nőhet, egészen addig amíg a kedvezményes áfakulcs kitart. Az átadott lakások számának növekedését az értékesítésre épített lakások számának növekedése fogja hajtani, az idei évre várható 3-4 ezer értékesítésre épített lakás 2016-ban több mint duplájára nőhet. Az áfacsökkenés hatására várhatóan több fejlesztő kezdhet bele még az építési engedély megszerzése előtt az újlakás értékesítésbe, ezért jövőre az értékesített lakások száma meghaladhatja az átadott lakások számát; akár évi 10.000-nél is több lehet – mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.
Ugyanakkor az áfacsökkentés teljes összege nem jelenik majd meg az újépítésű lakások árának csökkenésében, a lakás bruttó árára vetítve 17 százalékos összeg több részre fog oszlani. Előzetes becsléseink szerint a felszabaduló összeg nagyjából harmadát-felét tudják a fejlesztők a profit növelésére használni, amivel a megtérülési számítások átfordulhatnak a pozitív tartományba. A projektek elindulásával az építési telkek iránt is megnövekedhet a kereslet, így a felszabaduló összeg egy részét a magasabb telekárak kötik majd le. Az építési kapacitások telítődése esetén az építési költségek is nőhetnek majd, bár ez inkább 2017-ben várható. A fennmaradó rész jelenhet meg az újépítésű lakások árának csökkenésében. Ez a tervezett áfacsökkentés mellett 2016-ban 5-8 százalékos árcsökkenést jelenthet. 2017-ben azonban ismét nőhetnek az árak - mondta a szakember.
„Természetesen nagyban függ az árcsökkenés mértéke attól is, hogy az újonnan elinduló fejlesztések mekkora versenyt generálnak egymás között, és a fejlesztőknek mennyire kell levinni az áraikat a vevők elcsábítása érdekében” – tette hozzá Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Az 5 százalékos ÁFA kulcs fényében nagyon sok elinduló projektre számítunk, többezres nagyságrendben kerülhetnek újlakások a piacra.”
Ki örül a végén?
Az építtető vállalkozások számára mindenképpen előnyös a változtatás. Hasonló szituációk sokasága léttezik, amikor a kész produktumnak kisebb az adókulcsa mint az előállítás költségeinek (pl. távhő). A fő kérdés az - mondja Vira Sándor a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. szakértője, hogy ki lesz a haszonélvezője annak, hogy az állam lemond 22% adóról. A vásárló vagy az építtető?
Nem csak hivatásosoknak
A kedvezményes lehetőséget a magánépíttetőknek is biztosítaná a kormány, erről szerdán dönthet a kormány Varga Mihály nyilatkozata szerint. A magánépítkezők visszaigényelhetnék a bemutatott számlák alapján a 27 százalék és 5 százalék közötti áfatartalmat 5 millió forintig a következő négy évben. Egy 20 milliós ház építésénél például a 27 százalékos áfa 5 millió 400 ezer forintot tesz ki, míg 5 százalékos kulccsal a forgalmiadó-költség csak 1 millió forint. A 4 millió 400 ezer forintos áfakülönbözetet az építő magánszemély visszaigényelhetné ezt támogatásként.
Bár a technikáról még végleges döntés nem született Varga azt tartaná a legkényelmesebbnek, ha a számlákat a bankokban nyújthatnák be a kedvezményezettek, és a kincstár a banknál vezetett számlára utalná a támogatást. De számításba jöhet még az adóhivatal és a kincstár is, a kormány is arra törekszik, hogy a legegyszerűbb megoldást biztosítsa. A számlák összegyűjtése egyértelműen fehéríti ezt az ágazatot, az 5 milliós határt pedig éppen a "számlagyárak beindulása" ellen határozzák meg.
Építőipari szervezetek üdvözölték a kormány szándékát az 5 százalékos áfakulcs kiterjesztésre a magánépítkezőkre is, a lehetőségtől a megkérdezettek az építések felpörgését és az ágazat fehéredését várják.
