Az EY kutatásában résztvevő szakemberek háromnegyede (76 százalék) számára komoly kihívást jelent a nemzetközi adózásban világszerte bevezetett reformok mértéke és összetettsége, mint például a globális társasági minimumadóra irányuló kezdeményezés.
Tízből hét számviteli vezető (71 százalék) szerint a változások miatt nőni fognak a transzferárazáshoz kötődő költségek – nagy részük (30 százalék) legalább tíz százalékos áremelkedésre számít a következő három évben.
A döntéshozók 61 százaléka ezért két éven belül megváltoztatná a transzferárazási gyakorlatát. Ennek oka elsősorban az üzleti modell- (52 százalék) vagy az ellátási lánc átalakulása (43 százalék), a hibrid munkavégzés elterjedése (46 százalék), illetve a fenntarthatósági és társadalmi (ESG) szempontok érvényesítése (36 százalék).
„Az adóhatóságok egyre átfogóbban ellenőrzik a több országban is tevékenykedő, multinacionális vállalatokat. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) helyett a Pénzügyminisztérium fogja az előzetes ármegállapítási eljárási (APA) kérelmeket elbírálni, és egy külön főosztályt is felállított az adóügyi, konkrét cégeket érintő nemzetközi koordinációra. Ez közvetlen és kézzelfogható hatással lesz a transzferárazással foglalkozó adóosztályokra. A hibák, és ezáltal a súlyos pénzbüntetések elkerülése érdekében érdemes tapasztalt külső szakértőt is bevonni a folyamatba” – hangsúlyozta Lipták Zoltán, az EY adótanácsadási szolgáltatások részlegének partnere.A megkérdezett szakemberek egyetértenek abban, hogy a transzferárazás területén egyre gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre lehet számítani világszerte. A kutatásban résztvevők 65 százaléka több vizsgálatra, 53 százaléka az iratok egyre alaposabb átnézésére is számít, míg 48 százalékuk ezen felül a nemzetközi üzletek és akár egész ellátási láncok részletbe menő ellenőrzését is elképzelhetőnek tartja.
