A juttatások összegéről eddig a munkáltató szabadon döntött a bérpolitikájának megfelelően. Jövőre viszont a kormányzat számára készült előterjesztés plafonösszeg bevezetését javasolja annak érdekében, hogy az amúgy sokat keresők ne juthassanak többletjövedelemhez minimális közteher mellett. A Piac & Profithoz került tervezetben a béren kívüli juttatások költségvetésre gyakorolt hatásáról szóló rész hangsúlyozza azt is, hogy ily módon a tervezhető lesz a cafeteria költségvetési hatása.
A javaslatban nem szerepel konkrét összeg, csak az, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások éves keretét ne a minimálbér százalékában határozzák meg, hanem abszolút értékben. Ha egy munkáltató mégis magasabb összegű cafeteria mellett dönt, a kereten felüli összeg után a 16 százalékos szja megfizetése mellett a 27 százalékos eho-t is meg kell fizesse.
Középpontban a SZÉP Kártya
„A gazdaságfejlesztési célú béren kívüli juttatásokat alapvetően a Széchenyi Pihenő Kártya foglalja rendszerbe”, olvasható az előterjesztésben. A SZÉP Kártya megjelenésével párhuzamosan az üdülési csekk – mondván a két elem profilja hasonló – már október 1-től kikerült a rendszerből (illetve a munkáltató a saját üdülőjében való üdültetésre adhatja a dolgozóknak), január 1-től pedig az étkeztetésért és a rekreációs szolgáltatásokért is SZÉP Kártyával fizethetünk. A legnépszerűbb cafeteria elemeket, a SZÉP Kártya legerősebb versenytársait, rendre bevezénylik az állami plasztik alá.
Mit szól ahhoz, hogy megszűnhet az étkezési utalvány?
2012-től a SZÉP Kártya multifunkciós kártyaként működne az ideihez képest kibővített szolgáltatásportfolióval. A kártyával elkölthető összeg 450 ezer forintra emelkedik: a szálláshely szolgáltatásra maximum 225 ezer forint, meleg étkezésre 150 ezer forint, szabadidős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint lesz az éves keret. Ezzel párhuzamosan a sokat kifogásolt kötelező szálláshely igénybevétel megszűnik. (A SZÉP kártya eddigi teljesítményével elégedetlenek a szállodák.) Az eredetileg pihenőkártyaként bevezetett plasztik tehát 2012-től „általános” cafeteriakártyává válik. Hasonló célú kártya amúgy már működik Magyarországon, piaci alapon is.
A tavaly összesen havi 18 ezer forintos kedvezményes étkeztetési juttatásból sokan csak hideg élelmiszert, vagy háztartási jellegű termékeket vettek, olvasható az előterjesztésben, ami leszögezi: ez ellentétes a juttatás céljával, azaz a napi egyszeri melegétkeztetés támogatásával. Ezért a tervezetben a hidegétel utalvány – „az üdülési csekk kivezetésével várhatóan a béren kívüli juttatásokon belül a SZÉP Kártya legnagyobb versenytársa”, fogalmaz az előterjesztés – megszüntetése szerepel, illetve hogy havi öt–nyolcezer forintra csökkentve egyetlen állami cégtől megrendelhető utalvány váltsa fel. A meleg étkeztetés éves szinten 150 ezer forintig csak a SZÉP-kártyával lesz támogatható.
Miután az egészségpénztári befizetés a kormány szerint az öngondoskodás fontos eszköze, továbbra is a cafeteria rendszer része marad változatlan keretösszeggel. Ugyanakkor a pénztári számlán felhalmozott összeg felhasználási feltételei változnának jövőre annak érdekében, hogy a SZÉP Kártya egészségmegőrzést és szabadidő eltöltést szolgáló szolgáltatásai valamint az adómentes egészségpénztári szolgáltatások között ne legyen átfedés. Nagy valószínűséggel tehát az egészségpénztárak által kedvezményesen finanszírozható szolgáltatások köre a jövőben szűkülhet.
Internet helyett lakhatási támogatás
A Piac&Profithoz került kormányzati előterjesztés szerint a munkáltató jövőre már nem támogathatja adómentesen a munkavállaló otthoni internethozzáférését, mondván az internetpenetráció elért szintje a továbbiakban nem indokolja az adókedvezményt. Az iskolakezdési juttatás változatlan feltételek mellett megmarad, valamint továbbra is kedvezményesen támogatható a magánszemély iskolai rendszerű képzése a minimálbér 2,5-szereséig. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre vonatkozó szabályok is változatlanok maradnak.
Új elemként jelenik meg a lakbértámogatás: a munkáltató a lakbér összegének 50 százalékáig, de legfeljebb havi 20 ezer forintig kedvezményesen támogathatja a munkavállaló számlával igazolt lakásbérleti díját. A kormányzat szerint ez fehéríti a lakásbérügyletek piacát, másrészt fokozza a munkavállalói mobilitást.
