Az Opten céginformációs szolgáltató vizsgálata szerint 229 cég lehet érintett a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária Értékpapír Zrt. nevével fémjelzett brókerbotránnyal kapcsolatban. A társaság három évre visszamenőleg vizsgálta a tulajdonosok és a cégjegyzésre jogosultak kapcsolatrendszerét. A 229 vizsgált cég között az értékpapír-kereskedelmen túl a gazdaság számos más területén működő cégek is föllelhetők.
Az, hogy gazdasági és jogi értelemben melyik céget mennyire érinti a brókerbotrány, nagyban függ attól, hogy milyen jellegű kapcsolat fűzi a bedőlt pénzintézetekhez – mutat rá Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kapcsolat lehet többszálú is, de a következő főbb kapcsolattípusokat érdemes elkülöníteni.
Leányvállalat: a vizsgált vállalkozás által – részben vagy teljes egészében – tulajdonolt cég
Közvetlen tulajdonos vállalkozás: a vizsgált vállalkozás tulajdonosa – amennyiben az cég
Közvetett tulajdonos vállalkozás: a vizsgált vállalkozás tulajdonosi láncán keresztül kapcsolódó tulajdonosok
Testvércégek: a vizsgált vállalkozás közvetlen és közvetett tulajdonosainak vagy cégjegyzésre jogosultjainak egyéb – tulajdonban álló vagy irányított – vállalkozásai
A brókercégekhez köthető vállalkozások érintettségét jelentősen befolyásolja a tulajdonosi befolyás mértéke (tulajdoni hányad), a gazdasági forma, illetve az, hogy a tulajdonosi, cégjegyzésre jogosult kapcsolat hatályossága milyen időszakra tehető.
A cégeket érő negatív hatások a felszámolási eljárások, illetve cégmegszűnések révén is elérhetik a kapcsolódó vállalkozásokat. Ha egy bevételt és jövedelmet termelő vállalkozás kiesik egy cégcsoportból, az mindenképp hatással van a többi cégre (persze a kapcsolat jellegétől függően). Ezek a hatások a leányvállalatokat, illetve a közvetlen tulajdonosi vállalkozásokat érinthetik a legérzékenyebben, míg a felszámolás alá került vállalkozásokhoz távolabbi ponton kapcsolódó testvérvállalkozásokat vagy közvetett tulajdonosi cégeket értelemszerűen kevésbé.
A cégek összesített elemzése megközelítő képet adhat arról, hogy milyen nagyságrendű gazdasági aktivitást befolyásolhat a három befektetési intézmény felszámolása. A vizsgált cégek döntő többsége aktív, mintegy 3700 alkalmazottal rendelkeznek összesen. A vállalkozások nem csak hogy aktívak, de a hazai átlaghoz képest viszonylag stabilan is működtek az elmúlt években. Legalábbis erről tanúskodik az a tény, hogy általában nagyobb múlttal rendelkező cégekről van szó: átlagéletkoruk meghaladja a 12 évet. A brókercégek felszámolásának következtében azonban – az érintettség mértékétől függően – felszámolási hullám indulhat a cégcsoportokban is, így az érintett alkalmazottak egy részének munkaviszonya is megszűnhet.
A cégcsoportok széles spektrumú tevékenységét jól jellemzi, hogy majdnem minden ágazatban érintettek, de elsősorban a pénzügyi és ingatlanügyletek, valamint a szakmai tanácsadás jellegű tevékenységek dominálnak.
A cégcsoportok teljes nagyságát jól mutatja, hogy a három csoport együttesen 2011–2013-ig minden évben 40 milliárd forint feletti árbevételről számolt be. Érdekesség, hogy a magas árbevételek ellenére a 229 cég adózás előtti eredménye 2011-ben és 2012-ben is negatív volt. Az eredmény ugyanakkor 2013-ra pozitívra fordult, ami akár azt is jelezheti, hogy egyfajta belső konszolidáció már 2013-ban elindulhatott.
A befektetői pénzek visszatérítésénél fontos szempont lehet, hogy az érintett cégek vagyona fedezi-e a pénzintézetek kintlévőségeit. A cégvagyon értékét meg lehet becsülni a beszámoló adataiból vagy a kifizetett osztalékokból, mindazonáltal az így számított vagyonértékek nem feltétlenül jelentik azt, hogy a vagyonbiztosítási intézkedéseknél ezek az összegek fellelhetőek lesznek.
A vizsgált 229 cég aktivitását jól jellemzi, hogy az elmúlt három évben több mint 2,5 milliárd forint EU-s pályázati támogatásban részesültek, és a közbeszerzésekből is kivették a részüket közel 1 milliárd forinttal – derül ki az Opten adataiból.
