Kritikus sikertényező az elegendő és megfelelően beosztott pénzügyi keret is: a felmérésben részt vevők fele jelezte, hogy szervezete az éves bevétel 1-5 százalékát fordítja átalakítási programokra, míg 22 százalék az éves bevétel 6 százalék-10 százalék-át. Az átalakítási költségvetés legjelentősebb részét a technológiára fordították (26 százalék), ezt követik az üzleti változások megvalósítása (19 százalék), mint például az ügyfélélmény javítása, stratégia kialakítása vagy üzleti modell létrehozása.
A folyamatok átalakítására a keret 18 százalék-át használták fel, ebben az automatizációt, optimalizálást, és az ezekhez tartozó tanácsadás értendő. A válaszadók 52 százalék-a vélte úgy, hogy a tehetségek gondozására nem fordított elég pénzt, 31 százalék pedig a változásmenedzsmentet és kommunikációt jelölte meg, mint alulfinanszírozott folyamatokat: ez kihívásokhoz vezethet az elfogadás, a programba vetett bizalom vagy a tiszta jövőkép terén.
„A tanulmányból egyértelműen kiderült, hogy aki több pénzt akar keresni, annak a változásokra költenie kell, méghozzá jól meghatározott, előre elgondolt stratégia alapján. Ráadásul, ahogy azt a sikeres szervezetek példáján látjuk, az egyre gyorsabban változó környezet miatt szükség van egy állandóan elérhető átalakítási képességre, ezért ma már egyre több helyen látni dedikált transzformációs vezetői szerepköröket, folyamatosan működő TMO-val (Transformation Managament Office), vagyis átalakítás-irányítási irodával és csapattal” – tette hozzá Kiss Dániel.
