A vállalatokat vezető testületek tagjainak legelső újraválasztásán a nők arányának el kell érnie a húsz százalékot. Az igazgatótanácsok másodszori megújításán pedig 33 százalék lesz a minimum. A hétfőtől életbe lépő új olasz esélyegyenlőségi törvény az olasz közvállalatok és a tőzsdén jegyzett cégek vezetőségének nemek szerinti összetételére vonatkozik.
A törvényt kidolgozó Alessia Mosca, a baloldali Demokrata Párt (PD) és Lella Golfo a középjobb Szabadság Népe (PdL) képviselője a sajtónak elmondta, hogy közel hatezer nő juthat vállalati vezető szerephez. "A negyven százalékos női kvótát biztosító Norvégiához képest ez semmiség, Olaszországban mégis történelmi lépésnek számít" - hangoztatták a képviselőnők. (Itthon tavaly Szűts Ildikót választották a legsikeresebb női vezetőnek.)
A törvény 2.100 olasz vállalatot érint. Az ezeket irányító 13.500 vezetőségi tagnak jelenleg csak négy százaléka nő. Az előírást három hónapos türelmi idő után sem teljesítő vállalatokat 100 ezer eurótól egy millió euróig terjedő bírsággal büntetik, további négy hónap után pedig feloszlathatják az igazgatótanácsot. A törvény tiszteletben tartatása a Consob, olasz állami tőzsdefelügyelet és a római esélyegyenlőségi minisztérium feladata lesz.
Gazdasági érdek
A jelenlegi gazdasági válság megoldásában alapvető szerepe van a férfiak és a nők közötti egyenlőség jövőbeni hatékonyabb biztosításának - amint azt a nemek közötti egyenlőségről szóló legfrissebb európai bizottsági éves jelentés írja. Eszerint a gazdasági döntéshozatali pozíciókat betöltő nők és férfiak kiegyensúlyozottabb aránya lehetőséget teremt Európa versenyképességének előmozdítására. A női felsővezetők arányának növekedésével termékenyebbé és innovatívabbá válhat a munkahelyi környezet, és növekedhet a vállalkozás általános teljesítménye, ami egyúttal előmozdítja a versenyképességet is. Azok a vállalatok, amelyek vezetőtestületében nagyobb arányban kapnak helyet a nők, eredményesebbnek bizonyultak, mint azok, amelyek kizárólag férfiak irányítása alatt állnak, állítja több tanulmány.
Az EU célul tűzte ki maga elé 2020-ra a felnőtt lakosság átlagosan 75 százalékos foglalkoztatását, ám ez csak akkor valósulhat meg, ha az uniós országokban az eddigieknél jóval több nő vállal munkát.
- Gazdasági szempontból nagyon komoly érvek szólnak amellett, hogy az eddigieknél több nő álljon EU-szerte munkába, sőt, az eddigieknél több nő töltsön be felsővezetői pozíciót - szögezte le Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztosa. Reding úgy véli: a kitűzött gazdasági és a foglalkoztatási céljainkat csak akkor valósíthatja meg Európa, ha a teljes munkaerőpiacon és a felsővezetői pozíciókban egyaránt maradéktalanul kiaknázza a rendelkezésünkre álló humánerőforrásokat. (Van akinek az alkalmazotti lét, másnak a vállalkozás teremt lehetőséget a nők között a munkerőpiacon való sikeres megjelenéshez. Az EU és magyar szervezetek is segítik a nők vállalkozóvá válását.)