A szolgáltatóipar legjobbjai közül is csak a kivételesen szerencsés emberek tudnak kimaradni az árversenyből, ahol az ifjú titánok a bekerülés jegyében aprópénzért, vagy akár ingyen is dolgoznak egy eleve pénztelen világban. Egyetlen kiút van, tartani a nagyon jó minőséget és árat és elveket szabni a hétköznapok olcsójánosaival szemben. A bosszúság persze így is megmarad.
Megannyi szegmens van, ahol a szolgáltatást nyújtó kisvállalkozó tudása, 10-15 éve még egy szakmának számított, és nem lehetett például bárki fotós, aki meg tudott venni egy közepesen jó gépet. Tény, ami tény, kattintani mindenki tud, és manapság a szintén sokat fejlődő photoshoppal ellensúlyozni lehet a tudást és a tapasztalatot. (Viszont sok területen éppen szakemberhiányt tapasztalnak a cégek.)
A probléma igazából mégis a megrendelői igényszint csökkenéséből fakad, ami kihat a szolgáltatói szektor döntő többségére. Lényegtelen milyen a végtermék, vagy legalábbis elég tág a kompromisszumos skála ahhoz, hogy szinte mindegy legyen. A legtöbb helyen, minden szempontot felülír az ár.
Az ifjú titánok örömmel szállnak be ebbe a körbe, hiszen az elején szülői támogatással még könnyen engedhetnek meg olyan nagyvonalú, ámde irreális ajánlatokat, ami minden megrendelőnek kecsegtető, még akkor is, ha a végeredmény minimum kétséges. Ugyanez van a kisiparosoknál, ahol a burkoláshoz nem értő festők, bevállalják olcsón a komplett lakásfelújításokat és a valódi iparos hoppon marad, mikor árajánlatot ad.
Nincs igény a szakmunkára
Nagy Csaba fotóriporter szerint nincs igény a szakmunkára, a piacuk olyan szűkre soványodott, hogy a grafikon ezt ábrázolni próbáló tortaszelete lassan már nem látszik. Többször kaptam már olyan „felkérést” - már ha lehet ezt annak nevezni - , hogy kellene az egyik képed, majd odaírjuk a nevedet és jó lesz neked referenciának, vagy megcsinálja a főnök fia ingyen, de azért kösz, hogy küldtél ajánlatot „ – nyilatkozta Nagy Csaba a Piac és Profitnak.
Nagy szerint egyetlen megoldás van a talpon maradásra. Mindig megkérdőjelezhetetlen minőséget kell hozni, és nem szabad beszállni az árversenybe, akkor sem, ha ezzel megrendelések vesznek el, hiszen ez leértékeli az embert és a munkát is, amiért később már senki nem fizet annyit, amennyi járna érte, csupán azért, mert egyszer már olcsóbban is elvállalta.
