Évek óta nehéz helyzetben van a magyarországi húsipar, ezen belül is a sertéságazat. A szektor válságát jelzi, hogy az elmúlt egy évben három nagy tradicionális hazai húsipari szereplő (Kapuvári Hús, Gyulai Húskombinát és Pápai Hús 1913) is csőd- illetve felszámolási eljárás alá került. A kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá minősített, a pápai önkormányzattól áprilisban 1,3 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz jutó Pápai Hús július 9-én kért csődeljárást saját maga ellen – derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből.
Az évszázados hagyományokkal rendelkező, a múlt évet 17 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel záró pápai húsüzem egyszer már megmenekült , amikor 2009-ben a felszámolás alatt álló jogelőd céget megvásárolta egy termelőkhöz kötődő csoport. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a Pápai Hús képes lesz-e talpra állni.
Problémák sora
Az évek óta nehézségekkel küzdő sertéságazatot a kormány is jól látható módon kiemelten kezeli, azonban az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garantálja a sikert. Az viszont kétségtelen, hogy a kormányzati tervekben említett források ráférnének a szektorra, mert a sertéságazat, tágabban véve pedig az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd. A csalás melegágyának számító 27 százalékos áfakulcs csak egy a sok probléma közül, sok cégnél gondot okoz a hatékonyság hiánya. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt ugyanis korszerűtlenné váltak, ez újabb versenyhátrányt eredményez számukra. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a korszerűsítést végrehajtó vágóhidak nem feltétlenül tudják kihasználni a bővített kapacitásukat.
Ráadásul az összefogás és a megfelelő érdekérvényesítés sem sorolható a szektor erényei közé – ismertette a legfontosabb problémákat Szilágyi Péter, a Coface szakértője. Az elemző szerint jól jellemzi az ágazat helyzetét, hogy a transzparensen működő nagy húsipari cégek évek óta jelentős veszteségeket termelnek, mérleg szerinti veszteségük 2011-ről 2012-re csaknem duplájára ugrott, így meghaladta a 12 milliárd forintot.
Rossz osztályzat
Az elemzés szerint bár vannak tervek arra, hogy egy-egy cég korszerű, jelentős kapacitású vágóhidat, feldolgozóüzemet hozzon létre Magyarországon, ám ezek a beruházások az ágazati problémák és anomáliák miatt egyelőre nem kezdődtek meg.
Jól jönne a fordított áfa
A vidékfejlesztési tárca által kidolgozott sertésstratégia szerint hét év alatt a jelenlegi 3 millió alatti sertésszámot 6 millióra kellene növelni. A jövőben több száz milliárdos forrással számol a stratégia, amely az idén 2,6 milliárdos keretet biztosít támogatásokra. Szilágyi Péter a stratégiáról elmondta: „ez az elhatározás üdvözlendő, ugyanakkor a jelenlegi és leendő sertéstartók kedvét a különböző támogatásokon kívül nyilván azzal lehetne tovább fokozni, ha a sertésfeldolgozó húsipari cégek helyzete és az iparági környezet normalizálódna. Nagy hangsúlyt kellene fektetni az iparágban jelentősnek mondott feketegazdaság felszámolására, a modernizációra, a technológiai fejlesztésekre és a magasabb haszonkulcsú feldolgozott termékek gyártására”. Hozzátette: „az ágazati kapacitások racionalizálását és az ágazati szereplők együttműködési lehetőségeinek megteremtését is meg kellene vizsgálni”.
A Coface-nál úgy látják, hogy bár az Európai Unió tavasszal nemet mondott a fordított áfa bevezetésére a sertéságazatban, ez fontos lépés lenne az ágazat stabilizálása szempontjából. A lépés már rövid távon, akár néhány hónapon belül a piac jelentős tisztulását eredményezhetné. A szakmai szervezetek és a Vidékfejlesztési Minisztérium által kért áfacsökkentés a Coface szakértői szerint a fogyasztók számára ugyan mindenképpen kedvező lehet, de az ágazat problémáira nem feltétlenül jelentene megoldást. Ebből a szempontból kockázatot jelentene többek között, hogy az adócsökkentésből adódó többletet milyen mértékben nyelik le az értékesítési lánc tagjai, tehát nem feltétlenül vagy nem teljes egészében jelenne meg a többlet a húsipari vállalatoknál.
