Átutalás? Már meg is érkezett!

Egész életünk „valós időben” zajlik, a bank sem lehet ez alól kivétel. A Magyar Nemzeti Bank is lépésváltásra készül, hogy utalásaink, tranzakcióink a nap huszonnégy órájában, legfeljebb néhány másodperc alatt célba érjenek akár karácsonykor is.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A bankfiók bezárhat délután ötkor, de pénzügyeink intézése nem állhat meg a munkaidő lejártával. Az új, azonnali fizetési rendszer bevezetéséről Bartha Lajos, az MNB igazgatója adott tájékoztatást.

Bartha Lajos, Kép: Erhardt László

Bankon belül már működik az azonnali fizetés, mi tart még csaknem másfél évig az átállásban? – Nem egyszerű teljes banki infrastruktúrákat lecserélni. Komoly fejlesztések lesznek mind a központi elszámolási rendszerben, mind a bankok oldalán, ami hosszú folyamat. A bankok ma nem képesek hétszer huszonnégy órában szolgáltatni, nincsenek rá felkészülve, a folyamataik nem úgy vannak kialakítva, hogy automatikusan működjenek. A számlavezető rendszerek olyanok, mint egy kisbolt: reggel kinyitnak, este bezárnak, csak itt egy zárás akár órákig is eltarthat. Az alkalmazott technológiák akár tíz-húsz évesek is lehetnek. Komplex, egymásra épülő rendszerek működnek, nem lehet csak úgy egyet lekapcsolni, és egy másikat a helyére állítani. Azért van szükség hosszabb időre, mert szinte minden bankban új rendszert kell fejleszteni, és azt össze kell kötni a belső rendszereikkel, illetve a központi elszámoló művel, amit a GIRO Zrt. fog működtetni. Ezeket az összeköttetéseket, szaknyelven interfészeket, is ki kell fejleszteni. Amire a banknak eddig volt másfél órája – például megvizsgálni, van-e az utalásra fedezet, ellenőrizni, nem merül-e fel a pénzmosás gyanúja, vagy hogy a címzett egyáltalán létezik-e –, az új rendszerben egy másodperce lesz. Az élet kikényszeríti a lépésváltást, mert amikor már szinte minden tevékenységet valós időben végzünk – e-mail, Skype, Messenger –, jogos az ügyfelek kérdése: miért tart egy utalás a szomszéd utcába egy óráig, Magyarországról Németországba egy napig, vagy Amerikába háromig?

Ma a bankkártyás rendszer az egyetlen, ami hétszer huszonnégyben működik. Hogyan alakítja át a jelenlegi fizetési szokásokat az eljövendő szép új világ? – Változni fog az elfogadás technológiája és infrastruktúrája, az elektronikus fizetéseknél a kártyát egyre inkább kiszoríthatja, „felfalja” a mobilfizetés. Ez nemcsak gyorsítja az ügymenetet, de olcsóbbá is teszi, hiszen nem lesz szükség kártyára, és az elfogadó berendezések is jóval olcsóbbak lehetnek. Az azonnali fizetésnél – ami már működik néhány országban – akár megvalósítható lehet az is, hogy a kereskedő pénztárgépe egy QR-kódot generál, azt a mobilommal lefényképezve a mobiltárcában létrejöhet egy fizetési megbízás, amit jóváhagyva már fizettem is. Vagy akár a blokk kinyomtatásával egy időben a kereskedő automatikusan generálhat egy fizetési kérelem típusú üzenetet, amelyet a vásárló öt másodpercen belül megkap, és ezt jóváhagyva is elindíthatja a fizetést egy gombnyomással. A vásárló költsége mindössze annyi lesz, hogy letölt egy, a rendszer működéséhez szükséges applikációt.

Ez miben lesz más, mint a már most is sok helyen működő mobilos fizetés? ­– Jelenleg az esetek többségében csak úgy néz ki, mintha mobillal fizetnénk. A valóságban bankkártya van „ráültetve” a telefonra, a gyakorlatban ilyenkor is a bankkártyámmal fizetek. A jövőben erre nem lesz szükség, mert a mobilapplikáció a számlámat fogja behívni, és nem a bankkártyámat, tehát immár nem bankkártyás, hanem átutalási tranzakcióról lesz szó. Ma egy bankkártya a kártyarendszeren keresztül éri el a számlámat, míg az új rendszerben mobillal egy QR-kódos vagy akár érintős (NFC) megoldással használhatunk egy applikációt, ami közvetlenül a számlánkkal van összekötve: „Egy üzletben vagy, ki akarod fizetni?” Odaérintem a telefonomat – és ennyi.

Változást hozhat az új rendszer a kereskedők, szolgáltatók számára is? Terjedhet a készpénzmentes fizetés azokon a területeken, ahol ezt eddig kerülték? – A vállalati ügyfelek és a kereskedők számára gyorsul a likviditáskezelés, mivel az áru vagy szolgáltatás ellenértéke az adásvétellel párhuzamosan, valós időben meg fog érkezni a számlájukra, majd ezt követően akár azonnal felhasználhatóvá is válik. Emellett az elektronikus fizetések elfogadásához kötődő költségeik is csökkenhetnek.

Robbanás a kártyás piacon
Egyre népszerűbb a bankkártyás fizetés, a lakossági bankkártyás tranzakciók száma az idén 33 százalékkal nőtt éves szinten, a kártyás forgalom pedig 34 százalékkal, 150 milliárd forint fölé emelkedett a K&H adatai szerint. A pénzintézet szerint a következő időszakban folytatódik a bankkártyás és elektronikus fizetések térnyerése, amely az új elektronikus megoldásoknak is köszönhető.
Mit jelent ez a gyakorlatban? – Sok kereskedő, főként a kisebb boltok, azért nem szeretik a kártyás fizetést, mert drága az elfogadás és mert sokszor két-három nap is eltelik, amíg hozzájutnak a pénzükhöz. Egy bankkártyás tranzakció azért tart ennyi ideig, mert bár ha magyar kártyával magyar kereskedőnél fizetek, akkor is az Egyesült Államokban vagy Angliában számolják el a tranzakciót, aztán másnap reggel – ha pedig hétvégére esik, akkor csak két és fél nap múlva – kerül az összeg a kereskedő számlájára. Ha például pénteken este vásárolok egy áruházban, abból ő pénzt kedden reggel fog látni, míg az új rendszerben azonnal megkapja a pénzét, amiért szombaton akár újra árut vásárolhat.

Mit várhat a kkv-szektor? – A nagyvállalatokkal szemben, amelyek egyedi ajánlatokat kapnak a bankoktól, a kis- és középvállalatok általában a hirdetmény szerinti díjakat fizetik. Ilyen szempontból kicsit olyanok, mint a lakosság, a megadott számlacsomagokból választhatnak. Az új, azonnali fizetési lehetőség több oldalról is befolyásolni fogja a tevékenységüket, hiszen ha gyorsítjuk a pénzforgalmat, az növeli a rendszer likviditását, és várhatóan a kereskedői szektor elfogadási költségei is csökkenni fognak. Ha korábban három kisvállalkozás egymást átutalással akarta kifizetni, akkor a harmadiknak két napot kellett várnia arra, hogy megkapja a pénzt. Ez a jövőben pillanatokon belül lezajlik. Egyébként már ma is egy nap alatt többször lehet utalni, de még mindig csak reggel nyolctól délután ötig. És éppen a kkv-szektor az, amelyik többnyire nem ilyen időrendben dolgozik.

Mibe fog kerülni a fejlesztés nekünk, ügyfeleknek? – A rendszer megvalósításának jelentős költségei vannak a Giro Zrt.-nél és a bankoknál is. Ugyanakkor a pénzforgalmi szolgáltatóknak úgy kell

Harmadik típusú szolgáltatók
A fintech (financial technology) a pénzügyi szolgáltatás és technológia metszéspontjában lévő speciális iparág. Olyan új technológiák, szoftverek fejlesztésével foglalkozik, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat teszik hatékonyabbá, olcsóbbá, sőt olykor teljesen új szolgáltatásokat teremtenek. Az elnevezés meghatározásánál egyre nehezebb eldönteni, hol végződik a technológia, és hol kezdődik a szolgáltatás. Ide tartozhatnak új szoftverek, folyamatok, termékek, de akár üzleti modellek is, amelyek a digitális gazdaságok alapjait, a digitális átalakulás felgyorsítóit jelentik a pénzintézeti szektorban. A bankok vagy megpróbálják kiszorítani a piacról az új szereplőket, vagy partnerséget ajánlanak, és beemelik üzletükbe a feltörekvő technológiai cégek tudását.
erre tekinteni, mint a jövőbe irányuló befektetésre. Enélkül az új fintech szolgáltatókkal való versenyben jelentős hátrányt szenvedhetnek el. Az MNB a Giro Zrt. tulajdonosaként azt vállalta, hogy a központi rendszer díjai nem fognak nőni, cserébe pedig elvárja, hogy az azonnali fizetési rendszer bevezetésével a bankok se emeljék a díjakat. A szolgáltatás árazásánál figyelembe kell venni, hogy az új rendszer költségeit elsősorban a magasabb tranzakciószám miatt megemelkedő bevételek ellensúlyozhatják. Annak érdekében, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás használata a jelenlegi elektronikus fizetési módokénál gyorsabban növekedjen, a piaci szereplőknek aktívan részt kell venniük a rendszerre épülő új szolgáltatások fejlesztésében.

Magyarországon, a sárga csekkek országában van erre tényleges igény? – Nincs olyan messze az idő, amikor elektronikus „sárga csekkel” fizetünk. A döntés ugyanúgy az ügyfélnél lesz, mint ma, amikor mi magunk választhatjuk meg, hogy melyik csekkünket fizessük be és mikor. A szolgáltató jelzése a mobilra jön majd, és eldönthetjük, hogy a fizetési felszólításra az „igen” vagy a „nem” gombot nyomjuk meg. A fiatalabb generáció már ma sem igényli a személyes kapcsolatot az ügyintézésnél. A lépésváltást kikényszeríti a fintech cégek megjelenése. Tudomásul kell venni, hogy már könnyebben be tudnak lépni a pénzügyi piacra, és igazi versenytársai lehetnek a klasszikus banki szolgáltatásoknak.

Bartha Lajos
Bartha Lajos 1992-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Először könyvvizsgálóként dolgozott, majd az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél portfolió-menedzser, illetve később a bankprivatizációs terület helyettes vezetője. 1996-tól a Pénzintézeti Központ Bank devizaforgalmi részlegét irányítja, amit 1998-ban a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi területének osztályvezetői pozíciója követ. 2005 elejétől 2007 végéig Frankfurtban az Európai Központi Bank fizetési rendszerekkel foglalkozó részlegén dolgozik vezető fizetésirendszer-szakértőként, és főként az euróövezetben működő fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek értékelésével, valamint Szlovénia, Ciprus és Málta csatlakozási folyamatának pénzforgalmi kérdéseivel foglalkozik. 2007 novemberétől az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének vezetője, jelenleg pedig a Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatóságának a vezetője.
 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo